Ha nem teljesen ürül ki a vizelet, az gyulladást okozhat a húgyhólyagban, ami hosszú távon veseelégtelenséghez is vezethet.
A vizeletrekedés olyan hosszan tartó folyamat, amelynek során a hólyag nem ürül ki megfelelően. Az akadozó vizelés, a vizelési nehézségek hátterét dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa világította meg.
Az akadozó vizelet hátterében számos ok állhat
A vizeletrekedés gyakorlatilag annyit jelent, hogy a vizelet nehezen indul, a vizeletsugár vékonnyá válik, erőtlen maga az ürítés, esetleg menet közben meg is akad a vizelés, valamint esetleg utócsepegés is jelentkezik. Ezt a jelenséget fontos elkülöníteni a vizeletelakadástól, ami egy hirtelen bekövetkező vizelési képtelenség.
Amikor vizeletürítési nehézségek jelentkeznek, mielőbb érdemes kivizsgálást kezdeményezni, ugyanis nagyon sok ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel – hangsúlyozza az urológus – Nagyon gyakran valamiféle fizikai akadály okozza a nehézségeket, mint például a hólyagban vagy a húgycsőben jelen lévő kő, húgycsőszűkület vagy éppen a prosztata megnagyobbodása. Nehézzé tehetik még a vizelést a környéken elhelyezkedő szervek cisztái, daganatai, illetve bármilyen idegi sérülés. Előfordulhat, hogy a vizelési nehézséget a hólyag beidegzési zavara, a sclerosis multiplex, vagy akár gyógyszer mellékhatás okozza. Ez utóbbi tekintetében nagyon fontos tisztázni, nem szed-e a páciens például hormonpótló szert, szívritmus szabályozó vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszert, antihisztamint vagy antipszichotikumot. Ezeken kívül természetesen még számos további lehetőséget is sorra kell venni, hiszen a cél egy pontos diagnózis felállítása, ugyanis erre építve lehet csak hatékony a kezelés.
Miért baj, ha megreked a vizelet?
A vizeletrekedés kétségtelenül kényelmetlen, kellemetlen tünet, de bizonyos esetekben veszélyesebb is lehet ennél. Ha nem teljesen ürül ki a vizelet, vagyis inkomplett hólyagürülésről van szó, akkor azzal lehet számolni, hogy a pangó vizelet esetleg felülfertőződve gyulladást okoz a húgyhólyagban. Ez nem csak a húgyutakat károsíthatja, de hosszú távon veseelégtelenséghez is vezethet. Ezen kívül az erőlködéstől a húgyhólyag izomrostjai között divertikulumok, vagyis nyálkahártya kiboltosulások keletkezhetnek, sőt idővel hólyagkövek is kialakulhatnak.
Ha hólyagürülési zavarokról beszélünk, tisztázni kell, hogy ha konkrétan nem tud valaki vizelni, azonnal orvoshoz kell fordulni! Az akut vizeletelakadás nyilvánvalóan egy sürgősségi kórkép, ami azonnali beavatkozást igényel, ilyenkor mielőbbi vizelet lebocsátás szükséges. Erre leginkább a hólyagkatéterezés a bevált megoldás – hangsúlyozza a szakember- Ha azonban „csupán” vizeletrekedésről, vizelési nehézségekről van szó, legfontosabb az alapbetegség kezelése, legyen szó prosztata megnagyobbodásról, vese problémákról, beidegzési zavarokról vagy valamilyen térszűkítő folyamat megállításáról. A diagnózis függvényében megoldásként szóba jöhet a gyógyszeres kezelés, egyéb terápiák, és bizonyos, ritkább, súlyos esetekben önkatéterezés vagy állandó hólyagkatéter válhat szükségessé.