Nem a stroke a magas vérnyomás első jele!

A csendes gyilkosként emlegetett magas vérnyomás népbetegségnek számít, sokan mégsem veszik eléggé komolyan. Sajnos a legtöbben már a súlyosabb tünetek megjelenésekor fordulnak orvoshoz, így az sem ritka, amikor az első figyelmeztető jel maga a stroke ezért a rendszeres ellenőrzés és kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Van, hogy csak későn derül rá fény
A magas vérnyomást nem hiába nevezik csendes vagy néma gyilkosnak, hiszen az esetek többségében semmilyen tünet nem hívja fel a figyelmet az állapotra. Sokan ugyanis tarkótáji fejfájást, szédülést, látászavart és rossz közérzetet „várnak", és csupán ekkor mennek orvoshoz, vagy nyúlnak az otthoni vérnyomásmérőjük után. Azonban nem árt tudni, hogy bizonyos kor után, illetve egyes betegségeknél (pl. vesebetegség, diabétesz) fokozott a rizikó, csakúgy, mint a dohányosoknál és a túlsúlyosaknál, így nekik célszerű lenne rendszeresen megmérniük az értékeiket, hiszen van, hogy az illetőnek nincs semmilyen panasza, mégis fennáll a hipertónia.

Mivel a betegség jelentős érkárosító hatást eredményez, nem ritkán előfordul, hogy az első, ami felhívja a figyelmet az állapotra, az már egyből életveszélyes stroke vagy a szívinfarktus – hívja fel a figyelmet a rendszeres ellenőrzés és kezelés fontosságára Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

Statisztikák szerint Magyarországon 100 felnőtt emberből 15-35-nek magas a vérnyomása, s csak a betegek fele részesül megfelelő kezelésben. Hiszen vannak, akik nem tudnak a betegségükről, s még a diagnosztizáltak között is vannak olyanok, akik nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően szedik a gyógyszereket. Továbbá előfordulhat, hogy rosszul van beállítva a terápia, illetve a másodlagos forma alapbetegsége nincs kezelve, így a vérnyomás értékei sem tudnak normalizálódni. Éppen ezért a hipertónia orvoslásában igen jelentős szerepe van az alapos kivizsgálásnak, a rendszeres kontrollnak és az életmódváltásnak- mondja dr. Kapocsi Judit.

A beteg közreműködésére is szükség van a gyógyszereken kívül
A magasvérnyomás-betegség kezelése 3 rétegű: gyógyszer, megfelelő étrend, valamint rendszeres testmozgás kell hozzá. Látható tehát, hogy a betegnek aktív szerepe van az állapot javulásában, sőt, enyhébb esetekben a gyógyszeres terápia egy idő után akár el is hagyható, amennyiben az illető szigorúan betartja az utasításokat, hiszen a mozgás és a fogyás 5-15 Hgmm-es, míg a sószegény diéta 5-10 Hgmm-es csökkenést is eredményezhet! Viszont ha a beteg csupán a gyógyszerek hatásaira hagyatkozik, úgy jelentősen kisebb mértékű javulás következik be!