• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem biztos, hogy tovább él, aki koplal

Egészségmagazin Forrás: MTI

Az éhezéssel elérhető magas életkor csak laboratóriumi körülmények között lehet igaz.

Több állatkísérlet azt jelezte, hogy kevesebb kalória evése lassítja az öregedést: a koplaló állatok tovább élnek. Egy új vizsgálat, melynek eredményeit a PLoS-Biology közölte, azt mutatja, hogy az éhezéssel elérhető magas életkor csak laboratóriumi körülmények között lehet igaz.


A gyümölcslegyek, egerek, sőt majmok is hosszabb ideig élhetnek, ha nem kapnak annyi kalóriát, mint amennyit egyébként megennének. Egy kísérlet igazolta, hogy ha egerek jól összeállított, egészséges tápot ehettek, de lényegesen kevesebbet, mint a kontroll állatok, a koplaló csoport 40 százalékkal hosszabb ideig éldegélt, mint a jól tápláltak.
A téma régóta foglalkoztatja a tudósokat, de az érdeklődő embereket is. Vannak, akik a matuzsálemi kor érdekében különleges, kis kalóriatartalmú étrendre tértek át. A hősies önmegfigyeléssel foglalkozóknak erre az eredményre azonban még évtizedeken keresztül várniuk kell.

Két amerikai kutató, David Schneider és Janelle Ayres arra volt kíváncsi, hogy ez csak a különleges kutatóintézeti életnek köszönhető, vagy ezek az állatok, természetes körülmények között is olyan békésen öregszenek-e, mint a szinte steril laboratóriumokban.


A vizsgálódók ezért az emberi immunrendszer viselkedését meglepő módon modellező gyümölcslegyeket tanulmányozták. Összehasonlították a steril körülmények között élő, garantáltan egészséges gyümölcslegyek viselkedését éhezés esetén azon állatokéval, melyeket különféle kórokozókkal megfertőztek.
A kórokozók olyanok voltak, melyek az ember számára halálos veszedelmet jelentenek. A parányi gyümölcslegyeket mikroszkópos méretű injekciós tűvel tették beteggé, aztán nézték, kevesebb táplálék esetén hogyan bírják a fertőzést, illetve változik-e az étvágyuk.


A gyümölcslegyek életkilátásai jelentősen különböztek attól függően, milyen baktériummal fertőződtek. Volt olyan fertőzés, mely lényegesen nem változtatta meg élettartamukat, akár jól etették őket, akár koplaltak. Volt viszont olyan baktérium, mely az éhező legyekkel sokkal gyorsabban végzett, mint a jól táplált állatokkal.


A kutatók azt írták, hogy a táplálék mennyiségének csökkentése, az immunrendszer működését bonyolult módon befolyásolhatja, ezért a mindennapi életben nehéz előre megmondani, hogy egy esetleges baktériumfertőzés milyen következménnyel járhat, az életkilátásokat nem is említve.