Nem csak bőrrákot okoz a napozás

A napfény hatására kialakult bőrreakcióknak, betegségeknek alapvetően három típusuk van:
1. A normál bőr reakciói. Mindenkinél kialakulhatnak.
2. Fény okozta bőrbetegségek. Olyan hullámhossz és dózis váltja ki, amely egészségeseknek nem okoz panaszt.
3. Meglevő bőrbetegségek romlása.

Részletesebben:
1. A normál bőr reakciója lehet:
- akut (azonnali): napégés
- krónikus (késleltetett; évek, évtizedek után): a bőr elöregedése, az irha rugalmas rostjainak károsodása (ráncosodás, a bőr megsárgulása), értágulatok, rákelőző állapotok (vörös, hámló foltok), bőrrákok (kemény, hámló vagy fekélyes területek)

A napégés a napfény által kiváltott toxikus reakció. A kiváltásához szükséges napozási idő függ a bőr típusától és megelőző napoztatásától, az évszaktól, napszaktól, időjárástól (páratartalom, felhők), a környezettől (víz, homok, beton, hó, tengerszint feletti magasság stb.).

Az alábbi táblázat szerint bárki besorolhatja bőrtípusát:

A bőrtípusok Fitzpatrick szerinti beosztása

Bőrtípus	Napégés	Barnulás	Populáció
I	mindig	soha	kelták
II	mindig	néha	egyéb európaiak
III	néha	mindig	egyéb európaiak
IV	soha	mindig	egyéb európaiak
V	soha	mindig	mediteránum, ázsiaiak
VI	soha	mindig	feketék

 

 

 

 

 

 

 

A napégés 4-6 órával a napozás után jelentkezik, csúcsát 12-24h múlva éri el. 3 nap alatt, többnyire hámlással gyógyul. Tünetek: vörösség, melegség, bőrduzzanat, súlyos esetben hólyagok. Nemcsak a bőr, hanem a kötőhártya is begyulladhat: „hóvakság". Az egész testet ért súlyos hőártalom jeleként láz, hányinger, hányás, a keringés összeomlása léphet fel, melynek fokozatai: napszúrás, hőkimerülés, hőguta.

A napégés gyógyítása: aszpirin, indometacin azonnali bevétele, szteroid krémek, Irix, Naksol stb.

2. Fény okozta bőrbetegségek:
a) Fényprovokálta csalánkiütés: Felnőttek ritka betegsége, a napozás megkezdése után pár perccel kialakul. Viszketés, a bőr kipirosodása, majd csalánkiütések (a bőrfelszínből kiemelkedő rózsaszínű foltok) lépnek fel. Duzzanatokig, fulladásig fokozódhat.

b) Polimorf fényexanthema (napallergia): A leggyakoribb fénybetegség, kb. a lakosság egyötödét érinti. Már meleg tavaszi napokon, de leggyakrabban június-júliusban alakul ki, tipikusan az év első jelentősebb napozása idején. Nőknél gyakoribb. A napozás után órákkal, napokkal jelentkeznek a tünetek: szabálytalan vörös foltok, viszketés, göbcsék, hólyagcsák, nedvedzés, pörkök. Helye: arc, nyak, kar, kézhát. Pár nap alatt spontán is gyógyul, mely a bőr hidratálásával, szteroid krémekkel gyorsítható. Érdekes, hogy a napozás ismétlésével a reakció súlyossága csökken, nyár végére már nem is jelentkezik. Ez a legjobb kezelés alapja: a bőr hozzászoktatása a fényhez fényterápiával.

c) Napfény provokálta ekcéma: Toxikus vagy allergiás alapon fellépő bőrgyulladás. Olyan anyag kerül a bőrre vagy a szervezetbe, mely napfény hatására elbomlik és irritálja a bőrt (toxikus), vagy allergiás reakciót vált ki rajta. Gyakori betegségek, főleg a toxikus forma. Ez elvileg bárkin kialakulhat, míg az allergiás csak előzőleg érzékennyé vált (szenzibilizált) egyéneken. Leggyakoribb okok: festékek, gyógyszerek, növények (pl. metszéskor), kátrány, illatszerek, naptejek (!).

Tünetek: a toxikus reakció tünetei a napégéssel megegyeznek, de jóval kisebb fénydózis képes kiváltani őket. Az allergiás reakció olyan, mint bármely más ekcéma: viszkető göbcsék hólyagcsákkal, nedvedzés, majd hámlás.

Ha az állapotot nem ismerik fel, nem határozzák meg a provokáló tényezőt és azt a beteg nem kerüli el, átmehet krónikus fényreakcióba, mely már egy állandóan fennálló, szinte kezelhetetlen, rengeteg szenvedést okozó, nagyon heves viszketéssel járó bőrbetegség.

3. A betegnél már meglévő bőrbetegségek, melyeket ront a fény: herpesz, pikkelysömör (ritkán), bőrfarkas (SLE, DLE), egyes autoimmun betegségek.