Nem csak hideget fújhat a légkondi

Nyáron legalább annyian szenvednek az influenzaszerű tünetektől, mint az őszi, téli hónapokban. Ezekért a folyamatokért pedig csak ritkán okolható a fagylalt, vagy a jeges üdítő. Gyakran a légkondicionálók okozta hőmérséklet különbség miatt fázunk meg, máskor pedig olyan kórok vannak a háttérben, mint a legionárius betegség. Ez a speciális tüdőgyulladást okozó baktérium 20-50 fok fölött szaporodik el, és könnyű összetéveszteni az influenzával. Pedig, ha a légionárius betegséget nem kezelik, vagy nem ismerik fel időben, akkor a baktériumfertőzés az esetek több mint 90 százalékában halálos - hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem cikke.

A legionárius betegségért egy, a felszíni vizekben előforduló baktérium a felelős, ami az emberre csak akkor veszélyes, ha belégzéssel a tüdőbe jut. A baktériumot minden gépészeti berendezés (lakóépületek meleg víz – hidegvíz rendszere), a zuhanyrózsa, a szauna, a pezsgőfürdő, hűtő tornyok, permetezők, kerti locsolók, párásítók, sőt még a visszaforgatásos szökőkút is közvetítheti. A betegség emberről emberre nem terjed.

Fokozott fertőzési veszélynek vannak kitéve a legyengült immunrendszerrel rendelkezők, de hajlamosító tényező az erős dohányzás, krónikus légúti megbetegedések (COPD), az alkoholizmus, és az 50 évesnél magasabb életkor is. A betegség férfiaknál kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő – olvasható az Országos Epidemiológiai Központ és az Országos Környezetegészségügyi Intézet „A legionárius betegségről és megelőzéséről szóló tanulmányában".

A legionellosis-t ráadásul könnyű összetéveszteni az influenzával. A tüdőgyulladás 2–10 napig tartó lappangási idő után influenzaszerű tünetekkel kezdődik, korai jel lehet a vizes hasmenés, hányinger, hányás, majd 1-2 nap múlva hidegrázás, magas láz és erős, fokozódó száraz köhögés jelentkezik – mondja dr. Tarján Enikő, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának docense. A második-harmadik napon a tüdőgyulladás tünetei dominálnak: nehéz légzés, felületes légzés, vagy cianózis.

Gyakoriak a központi idegrendszeri panaszok is: fejfájás, aluszékonyság, szorongás, esetleg tudatzavar. A legfontosabb, hogy ha magas láz mellett erős köhögést, hasmenést tapasztalunk, akkor azonnal forduljunk orvoshoz – ajánlja dr. Tarján Enikő.

A baktériumot vizeletből, vérből és köpetből is pár nap alatt ki tudják mutatni, de a megfelelő vizsgálat elvégzéséhez az orvosnak fel kell ismernie a Legionella lehetőségét.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján idén 5-7 olyan beteget kezeltek, akiknél a Legionella súlyos vagy nagyon súlyos pneumoniát okozott – mondja a klinika adjunktusa, dr. Tamási Lilla. Sikeres diagnózis után a terápia 3 hetes, kórházi ápolással együtt járó, megfelelő antibiotikummal történő kezelés, mely az esetek többségében 100 százalékos gyógyulást eredményez (a Penicillin származékok hatástalanok, a 3-4. generációs fluorokinolonok és a makrolidok hatásosak).

A legionárius egyébként betegséget 1976-ban ismerték fel, amikor egy háborús veterántalálkozó résztvevői között egy addig ismeretlen légúti megbetegedés jelentkezett. A kór gyorsan terjedt és 34 halálos áldozatot követelt. Csak utólag bizonyosodott be, hogy a tömeges tüdőgyulladást egy baktérium okozta, ami a philadelphiai szálloda légkondicionáló berendezéséből került a levegőbe. Magyarországon az első megbetegedést 1979-ben észlelték. 1998 óta bejelentésre kötelezett betegség. A hűtő és klímatechnikával foglalkozó cégek honlapján egyöntetűen azt olvashatjuk, hogy a betegséget megelőzendő idény előtt és idény közben is fertőtleníttessük a klímaberendezéseket.