Nem mindegy, hogyan mérjük a vérnyomásunkat

Számos vérnyomás-probléma esetén fontos, hogy otthon is rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat. Ehhez azonban ismernünk kell a készülékeket, a mérés lépéseit és az értékhatárokat, amelyekről dr. Kapocsi Judit, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája beszélt.

Tudnivalók vérnyomásmérés előtt

- Ha jól van beállítva a vérnyomásunk, akkor heti 2-3 mérés elegendő, de ha panasz jelentkezik vagy éppen gyógyszeres beállítás alatt állunk, és van mód a mérésre, akkor naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet, a kezelőorvossal megbeszélve. Az eredményeket ajánlott egy naplóban vezetni, ami nagyon hasznos segítség az orvosnak.

- A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk (magas vérnyomás esetén a dohányzás elhagyása feltétlenül indokolt), ne kávézzunk vagy végezzünk megerőltető mozgást!

- Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Tudni kell, hogy ha nem támasztjuk meg a hátát, vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg.

- Az első mérés után várjunk egy-másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzus számot is jegyezzük fel.

A mandzsettát pontosan kell megválasztani

Az első legfontosabb lépés a megfelelő méretű mandzsetta kiválasztása. Sokan alábecsülik a karuk körfogatát és kicsi mandzsettát választanak. Vastagabb kar esetén nagyobb nyomásra van szükség az artéria összenyomásához, így ha kicsi a mandzsetta, ez megtévesztően magas eredményeket hozhat, a szisztolés vérnyomás emiatt akár 20 Hgmm-rel is magasabb lehet. A legtöbb készülék mandzsettáján feltüntetik, milyen méretű kar körfogatra ajánlott, ezért vásárlás előtt érdemes lemérni a karunkat a könyök fölött, és az eladótól is segítséget kérni a választáshoz.

A mandzsettát a szív magasságába kell felhelyezni, ez nagyjából a könyökhajlat fölött van 1-2 cm-el. Ennél jóval nehezebb a csuklós készülék felhelyezése, hiszen itt nagyon fontos a kar pozíciója. Ezek a készülékek ráadásul nagy szórást mutatnak a mért értékekben, nem igazán ajánlottak otthoni kontrollra.

Milyen vérnyomásmérőt használjunk?

Számos orvosi rendelőben találkozhatunk higanyos készülékekkel, amelynek működtetéséhez szükséges a gyakorlat és a képzettség, mert „hallgatózni" is tudnia kell a használójának – önmérésre csak nehézkesen használható.

Otthoni használatra a félautomata, illetve automata felkaros vérnyomásmérők a legjobbak, mivel ezek használatával érhetjük el a legpontosabb vérnyomásmérést. (A félautomata vérnyomásmérő abban különbözik az automata vérnyomásmérőtől, hogy mérés során egy pumpa segítségével tudjuk felfújni a mandzsettát, míg automata készülék esetén bekapcsolás után egy gomb megnyomásával indítható a mérés.)

Az automata vérnyomásmérők alapvetően áramlást mérnek, és abból számolnak vérnyomás értékeket, amelyek bizonyos számítások miatt kismértékben pontatlanok lehetnek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni például ritmuszavarok esetén.
Mikor forduljunk orvoshoz?

– Normális vérnyomásnak tekintjük, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm. Amennyiben többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-s vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen szakértőhöz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények – például szívelégtelenség, szívinfarktus, stroke - megelőzése miatt.