Nem mindig mutat tünetet a pajzsmirigygyulladás

A pajzsmirigy a nyak elülső oldalán elhelyezkedő, hormontermelő szerv, mely komoly befolyást gyakorol szinte a teljes testre, hiszen hatással van többek között az anyagcsere folyamatokra, a testsúlyra, a hangulatra. Nem meglepő, hogy betegségei komoly gondokat okozhatnak, főleg, ha nem ismerjük fel időben azokat. A pajzsmirigy gyulladásos betegségeiről dr. Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

A pajzsmirigy gyulladásos problémái a szerv leggyakoribb betegségei közé tartoznak. Az állapot okozhat pajzsmirigy megnagyobbodást, alul-, illetve túlműködést is. Magát a gyulladásos állapotot három csoportba tudjuk elkülöníteni: akut, szubakut és krónikus formákra.

Ritkának számító kórkép, amikor a szövetekbe baktériumok jutnak be, és ez gyulladást okoz. A kórokozók a vérrel, a környező szövetekből, de akár a nyirok utakon keresztül is bejuthatnak. A mirigy fájdalmassá válik, megduzzad és a betegséget magas láz, illetve hidegrázás kíséri. Kezelése erőteljes antibiotikum kúrával oldható meg.

Két típusát különböztetjük meg: az egyik a csendes, limfocitás, szubakut pajzsmirigygyulladás, a másik a fájdalmas pajzsmirigy gyulladás. Az utóbbi elváltozás oka ismeretlen, de valószínűleg vírusos eredetű. A tünetek között lázat, izom érzékenységet, pajzsmirigy duzzanatot és erős fájdalmat is találhatunk, melyek hirtelen jelentkeznek. A betegség kezdetben magasabb pajzsmirigyhormon szinttel jár a sérült szövetekből kiszabaduló hormonok miatt. Az idő előrehaladtával először normalizálódik a hormonszint, majd alacsony értékeket mutat a beteg. Később, ahogy a szövetek gyógyulnak, és a szerv működése helyreáll, a hormonszint is visszatér a normális mennyiséghez. Kezelése gyulladásgátlókkal, hormonterápiával történik

A szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás egy igen gyakori betegség, a szerv gyulladásos megbetegedéseinek fele ide tartozik. Tünetei igen enyhék, így sokszor nem is ismerik fel a betegséget. Fájdalmatlan pajzsmirigy megnagyobbodás kíséri, kezdetben magasabb, majd alacsony hormonszintekkel. A betegség spontán gyógyul, de a hormonváltozások miatt a folyamatos nyomon követés indokolt, mert tartós alulműködés maradhat vissza. Ebbe a körbe tartozik a viszonylag gyakran fellépő, szülés utáni pajzsmirigygyulladás.

Ebbe a csoportba tartozik a Hashimito thyreoditis nevű kórkép, mely az egyik leggyakoribb pajzsmirigyzavar. A kialakulása genetikus okokra is visszavezethető, és lényegében egy autoimmun betegségről van szó. A test ellenanyagot, leggyakrabban úgynevezett aTg (anti-tireoglobulin) és aTPO (anti-tireoidea-peroxidáz) antitesteket kezd termelni, melyek megtámadják a pajzsmirigy szöveteit, aminek következtében alulműködés jön létre. A betegség kiváltó oka ismeretlen, így sajnos az oki kezelés sem megoldott, de hormonpótlással a betegek teljes életet élhetnek - mondja dr. Békési Gábor PhD.

A fent említett betegségek mindegyike orvosi felügyeletet igényel, még abban az esetben is, ha fennáll a spontán gyógyulás esélye. A hormonszint változásairól laborvizsgálattal lehet megbizonyosodni, és amennyiben a szerv alul- vagy túlműködése áll fenn, úgy kezelésre van szükség. Amennyiben az orvos indokoltnak látja, akkor a vérvételt pajzsmirigy UH, izotópos vizsgálat, valamint CT/MRI is kiegészítheti.