• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Nem pusztít már a végzetes vírus

Egészségmagazin Forrás: MTI

A feketehimlő vírusa ma már nem terjeszthet ragályt, a védekezés és a védőoltás megtette hatását.

Az Egészségügyi Világszervezet 1978-ban bejelenthette: variolavírus-mentessé vált a Föld.

Harmincegy évvel ezelőtt fertőzött utoljára természetes úton az emberiség történetében milliók életét követelő feketehimlő (variola). A vírus elleni védőoltást Edward Jenner angol orvos fedezte fel. Magyarországon először Sopronban oltottak vele, 1799-ben. Az ezt megelőző öt esztendőben négyszázezer ember halt meg Európa-szerte a rettegett betegségben.

- Az emberiség történelmét végigkíséri a feketehimlő pusztítása. Az ókortól kezdve számos sorsfordító esemény fűződik ehhez a betegséghez - hangsúlyozza Mende Balázs Gusztáv, az MTA Régészeti Intézetének archeo-genetikai laborvezetője. - Valószínű, hogy a Bibliában a Mózes Könyvében említett hatodik egyiptomi csapás megfelel a feketehimlőnek. Az is közismert, hogy az Újvilágba Hernan Cortez katonái hurcolták be a végzetes vírust. Közép- Mexikó lakosságának 90 százalékát irtották ki ily módon. Magának az inka birodalomnak a pusztulásához is nagymértékben hozzájárult ez a ragályos kór.

Európában számos történelmi személyiség betegedett meg variolában. XV. Lajos francia király, I. József császár is a ragály áldozata lett, Mária Teréziát azonban sikerült meggyógyítani, miként korabeli szenzációnak számított Mary Wortley Montague esete is, akinek férje volt Konstantinápolyban az angol nagykövet.

Őt 1718-ban kezdetleges védőoltással mentették meg, amelynek alkalmazását később Londonban, a királyi udvarban is szorgalmazta. Olykor még a harcok kimenetelét is eldöntötte a járvány. Az 1870-es francia-porosz háborúban például 27 ezer francia katona himlőben halt meg, míg német oldalon mindössze 300 ilyen esettel számoltak, mivel akkoriban Poroszországban már rendszeresen oltottak a betegség ellen.

A legtöbb áldozatot éppen a 18. század végén szedte Európában a járvány, mielőtt 1796-ban Edward Jenner angol orvos felfedezte a betegség elleni védőoltást. Falusi doktorként megfigyelte, hogy a himlővel fertőzött teheneket fejő asszonyok nem, vagy csak gyengén betegednek meg. Ekkor a tehénhimlő váladékával beoltott egy gyermeket, aki immunis lett a kórral szemben. Ettől fogva a kontinensen ugrásszerűen elterjedt a tehénhimlővel történő kezelés. Rövid időn belül Magyarországon is bevezették az orvoslásban ezt az eljárást. Elsőként a Bécshez közel fekvő Sopronban használták Jenner vakcináját. 1799-ben Hell Nepomok János megyei főorvos többszáz gyermeket látott el védőoltással. Erről így írt a Magyar Kurír 1802 kora őszén megjelent száma (III.kötet,27.lap): "Vélekedésünk szerint drága Magyar Hazánkban is legelőször szerencsés jó folyamattal Hell oltott Sopronban".

Az Egészségügyi Világszervezet 1978-ban jelentette be, hogy a bolygó vírusmentes, mivel az azt megelőző két évben már egyetlen feketehimlő-fertőzést sem regisztráltak. Magyarországon még három évig oltottak, ám az oltási sorozatnak már csak az első adagját kapták meg az addig 11 éves kort még el nem ért gyerekek. A feketehimlő vírusa napjainkban már legfeljebb a biofegyverek gyártására felkészített, titkos laborokban létezhet.

Legolvasottabb cikkeink