Nyári meglepetés: hepatitis az étlapról

Újra itt a nyár, a mediterrán tájakra szervezett utazások szezonja. Biztonságos nyaralásunk érdekében használhatjuk a WHO és a CDC legfrissebb, 2010-es utazás-egészségügyi irányelveket megfogalmazó kiadványait, amelyeknek fő üzenete: az utazók bárhová is induljanak, az utazásra egészségügyi szempontból is fel kell készülni! Tavaly Magyarországon több száz utazási betegségben szenvedő beteget regisztráltak, köztük közel 400 új hepatitis és 9 maláriás esetet, amelyek megelőzhetőek lettek volna megfelelő felkészüléssel.

WHO, CDC – az utazásra egészségügyi szempontból is fel kell készülni!

A legfontosabb és legfrissebb utazás-egészségügyi információkat és irányelveket közli az Egészségügyi Világszervezet (WHO) International Travel and Health című, és az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) legújabb kiadványa, a Yellow Book. Az utazók a kiadványok segítségével, szezonra készen tájékozódhatnak az adott úti célra jellemző egészségügyi tudnivalókról, a kint töltött időnek, illetve a tervezett tevékenységnek megfelelő egészségügyi teendőkről.

Nagyon fontos, hogy az utazó az indulás előtt minimum négy-hat héttel orvoshoz forduljon, aki tanácsaival segíti a felkészülést. Az utazó megtudhatja, hogy milyen kockázatot vállal az utazása során, illetve a tanácsoknak eleget téve ki is védheti azokat.

A dokumentumok szerint mediterrán nyaralás előtt a Földközi-tenger régiójába indulóknak elsősorban a hepatitis A és B vírus okozta fertőzésre, ritkán hastífuszra, és az utazók hasmenésére kell felkészülniük. Magyarországon az utazaselott.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők az adott úti célnak megfelelő egészségügyi felkészülésről.

Hepatitis A a kagylóból

Az utazás orvostanban köztudott tény, hogy a mediterráneum jellemző betegsége a hepatitis A és B vírus okozta fertőzés. Az európai mediterrán országokban a higiénés viszonyok csaknem azonosak az itthoni körülményekkel, a tenger gyümölcsei mégis gyakran fertőzöttek hepatitis A vírussal. Ugyanakkor az afrikai, Földközi-tenger parti országokban igen gyakori a helyi lakosság körében a hepatitis A és B vírussal való fertőzöttség.

Már évek óta ismert tény, hogy a Földközi-tenger kagylóinak 40%-a hepatitis A vírussal fertőzött. Ezen túl azonban a tavalyi évben számos olyan járvány tört ki Európa-szerte, amelynek forrása valamilyen szennyezett élelmiszer volt, ráadásul ezek nemcsak az utazókat veszélyeztették, hanem bekerültek a kereskedelmi forgalomba is. Egy tavaly decemberi, spanyol kutatásból kiderült, hogy az adott időszakban, Peruból Spanyolországba importált, fagyasztott kagylók 44%-a volt hepatitis A vírussal fertőzött.

Az Európai Unió szabályozása előírja, hogy a tenger gyümölcseit Escherichia coli baktérium fertőzöttség szempontjából vizsgálják be, ez azonban önmagában nem garantálja az élelmiszer megfelelő minőségét. Annak ellenére, hogy a különböző élelmiszerek széles körű nemzetközi kereskedelme bonyolódik nap mint nap, sajnos még nem született egységes rendszer az élelmiszerbiztonság megteremtésére. Jorgen Schlundt, a WHO Élelmiszerbiztonsági és Zoonózis Osztályának vezetője szerint a globalizált élelmiszer kereskedelemben a leggyengébb láncszem a biztonság. 2009 novembere óta Ausztráliában 250, Franciaországban 43, Hollandiában pedig 10 hepatitis A okozta májgyulladást regisztráltak, melynek közvetítője igazoltan Törökországból származó, szennyezett aszalt paradicsom volt.

Mivel a fertőzött élelmiszerek megjelenhetnek akár a kereskedelmi forgalomban is, túlzott optimizmus lenne azt gondolni, hogy a nyaralás alatt a tengerparti vendéglátó egységekben, vagy a szállodákban nem fordulhat elő semmilyen fertőzés. Kár lenne azonban a betegségektől való félelem miatt kihagyni a finomságokat, hiszen megfelelő felkészüléssel a fertőzések elkerülhetőek!

Mediterráneum – a hepatitisre és a hastífuszra kell ügyelni!

Becslések szerint percenként 19-en fertőződnek meg hepatitis A vírussal világszerte, évente összesen 10 millióan. Tavaly Magyarországon 373 új hepatitises megbetegedést regisztráltak. A hepatitis B vírussal pedig már minden harmadik ember találkozott élete során, hiszen a világon több, mint kétmilliárd hepatitis B fertőzöttet tartanak nyilván. Nem kell azonban messzire utaznunk ahhoz, hogy fertőzésveszélynek legyünk kitéve. Szlovákiában idén tavasszal a losonci járásban tört ki hepatitis A vírus járvány, melyben 70-en betegedtek meg.

Sajnos más utazási betegség sem kíméli a hazai utazókat. 2009-ben az előző években tapasztaltaknál több esetben észleltek maláriafertőzést hazatérő utazóknál. A malária mind a 9 esetben megelőzhető lett volna gyógyszeres előkezeléssel.

A hepatitis B szintén nagyon veszélyessé válhat: mivel testnedvekkel és vér útján fertőz, azt gondolhatnánk, hogy nehéz elkapni, és a kór csak lassan terjed. Világviszonylatban azonban minden harmadik ember fertőződött. Sokan csak későn szereznek tudomást fertőzöttségükről, amikor már krónikussá vált a betegség. A fertőzés lappangási időszaka akár több hónap, ez alatt az idő alatt a tünetmentes fertőzött egyén terjesztheti a vírust. Ha nem élünk az oltás lehetőségével, mi magunk is a vírus áldozataivá válhatunk. Hazánkban 1999-ben vezették be a kötelező jellegű védőoltást a 14 éveseknél, így aki 1985 előtt született, még nem vett részt a kampányban.

A WHO és az európai járványügyi figyelőrendszer hepatitis fertőzésre vonatkozó adatai szerint Tunézia, Egyiptom, Bulgária, Horvátország, Spanyolország, és Portugália is melegágya lehet a hepatitis A fertőzésnek. Az afrikai országokban, illetve azokban az európai államokban, ahol sok bevándorló él, a lakosság körében nemcsak a hepatitis A, hanem a vérrel és testnedvekkel, baleset útján terjedő, májrákot is okozó hepatitis B vírus is gyakori. Egyiptomban és Tunéziában, valamint Törökország bizonyos részein a hastífusz sem ismeretlen.

Sajnos az utazók mindezek ellenére általában nem tartják szükségesnek az egészségügyi felkészülést, elégedettek a választott szállás higiénés adottságaival, illetve a célországot sem tartják veszélyesnek májgyulladás szempontjából. Pedig éppen azok a legveszélyeztetettebbek, akik gyakran utaznak és látogatnak éttermeket. A Kutatócentrum 2008-as online kutatása szerint csupán minden tizedik utazó védekezett már valamilyen módon az utazási betegségek ellen, így például kapott védőoltást a leggyakoribb fertőzésnek számító hepatitis ellen.

Jellemző, hogy a mediterrán nyaralás során az utazó a sokcsillagos szállodában betegszik meg. Ennek az az oka, hogy a háttérben dolgozó kiszolgáló személyzet fertőzöttségi aránya nagyon magas lehet. Hasonló a helyzet a fejlett országok szállodáiban és éttermeiben is, hiszen itt az olcsóbb munkaerő miatt sok esetben alkalmaznak bevándorlókat.

Általános tanács az utazóknak, hogy utazás előtt 4-6 héttel keressék fel a háziorvosukat vagy a legközelebbi oltóközpontot, és tájékozódjanak a szükséges egészségügyi felkészülésről.