A közegészségügyi híreket az újinfluenza uralja, ám a potenciális betegek zömét a hagyományos fertőzések fenyegetik.
Nincs trendszerű változás a hagyományos, a nyári szezonra jellemző fertőző betegségek előfordulási gyakoriságában. Az enterális (gyomor-bélrendszeri panaszokkal járó) fertőzések jószerivel a tavaly ilyenkori statisztikák szerint alakulnak. Szalmonellózisból valamivel kevesebb, campylobacter-fertőzésből kicsivel több fordult elő eddig. Vendéglátós-eredetű tömeges ételfertőzés még nem volt, csupán „családi halmozódás" fordult elő – tudta meg a Weborvos dr. Szolnoki Istvántól, az OTH járványügyi főosztályának helyettes vezetőjétől.
A szakember nem csodálkozik, hogy a hőségriadókkal és melegrekord-döntögetéssel színezett hetekben is érvényesül e betegségek eredeti természete. A gyermekintézmények zárva vannak, így júniusra-júliusra még alacsony fertőzöttség jellemző, s mivel e betegségek lappangási ideje különböző (a néhány napostól akár a két-hathetes időszakig), idő kell, mire egy-egy hely átfertőződik. A „kór forrása" és az új fertőzöttek is már hazautaztak a táborból, üdülőből, mire a tünetek „csoportosan" jelentkeznének. A betegek, kórokozó-ürítők családjukban, vagy ha kontroll nélkül új táborba mennek, ott fertőzik tovább környezetüket.
Nagyobb a gond, ha a személyzet, köztük az ételkészítéssel is foglalkozó dolgozók is fertőződnek, mert ők tömeges ételfertőzést okozhatnak, mely 24-48 órán belül robbanhat.
Ne egyél mosatlan gyümölcsöt!
A járványügyi statisztikák inkább nyár végére-szeptemberre jelzik, milyen volt a szezon, a számok azonban csak a jéghegy csúcsát mutatják. A felnőttek zöme nem megy orvoshoz megfázással vagy hányással-hasmenéssel, kibekkeli saját hatáskörben. Más a helyzet a gyerekek és az idősek esetében, náluk a riadalom is, a veszély is nagyobb, főként a kiszáradásé, ezért az ilyen beteghez még nyáron is kihívják az orvost. A hepatitisz-A fertőzések is csak nyár végén mutatkoznak, mivel a lappangási idő hosszú, s a betegek csupán néhány százalékánál jelzi a sárgaság, hogy nem pusztán a gyomorrontás vagy a szalmonella áll a tünetek hátterében. A hepatitisz-A a rossz szociális körülmények között élőknél okoz évről évre augusztusban és szeptemberben nagy járványokat, de a piszkos kézzel szennyezett tárgyakkal, élelmiszerrel, ivó-és fürdővízzel terjedő vírust a hazai és külföldi üdülőhelyeken is el lehet kapni. A negyven évesnél fiatalabb lakosság veszélyeztetett, mert ők az ötvenes, hatvanas évek járványaiban nem eshettek át a fertőzésen, és védőoltásban csak kevesen részesültek.
A dinnye-szezon, illetve manapság a megfizethető árú dinnye szezonja minden évben megemeli az enterális-statisztika számait, ezt ugyanis nem lehet nem nyersen enni. Mire a dinnye a fogyasztóhoz kerül nagy utat tesz meg, sok-sok kéz érinti, nem csoda, hogy héján a kórokozók széles palettája megtalálható. A jószándékú, de tudatlan eladó, nedves ruhával még le is törli az árut, ezzel biztosítva, hogy mindegyikre elegendő számban jusson kórokozó a teljes választékból. Aki teheti egész dinnyét vegyen és mielőtt az asztalra vagy a hűtőbe teszi alaposan mossa meg. Ne vegyünk lékelt, sérült, sőt szeletelt dinnyét se, mert a baktériumok a héjról bejutnak a dinnyébe, sőt némelyik még szaporodik is a cukros lében.
Az egész évben jelenlévő calici vírusok mellett augusztusra várható a leginkább szárnyashúsból-tojásból kiinduló szalmonella és a campylobacter-fertőzések szaporodása, s ekkor már megjelennek a dizentéria-fertőzések is, melyek ellen a fokozott személyi higiéné jelentene védelmet.
Étkezés előtt moss kezet!
Utóbbi ott szokott betegséget okozni, ahol nincsen vezetékes víz, vagy éppen a hőség idején korlátozni kényszerülnek a vízfogyasztást. Ebből a szempontból egy méltán híres nyári tömegrendezvény éppúgy szóba jöhet, mint egy elmaradott, szegény falu vagy utcasor. Az is igaz, hogy ahol volna vezetékes víz a WC-használat utáni, illetve az étkezés előtti kézmosáshoz, mégsem élnek vele, ott ugyanúgy útjára indulhat a fertőzés. A piszkos kezek betegségeiként ismert kórformák tehát bárhol megjelenhetnek, ahol nincs mód, alkalom, figyelem vagy igény a megfelelő személyi higiéné szabályainak betartására – figyelmeztet a szakember. A kockázatot fokozza az utóbbi évek kínálat teremtette divat: úton-útfélen, menet közben, eszünk, a percekkel előbb még a metró fogantyúján kapaszkodó kezünkkel véve ki a mozgólépcső-pékségben megvásárolt pogácsát.
Zsebkendőbe köhögj-tüsszögj!
A nyár nem természetes időszaka a légúti infekcióknak, ám ez nem jelenti, hogy ne kaphatnánk el egy-egy cseppfertőzéssel, vagy közvetlen kontaktussal terjedő torok- vagy kötőhártya gyulladást, illetve náthát okozó fertőzést. Az adeno-vírusok okozta betegségek gyakoriak nyáridőn, aminek hátterében többféle ok állhat. Könnyen terjed a vírus a táborozók, fürdőzők között, ritkábban a vízzel, gyakrabban a használati eszközökkel, De terjednek bevásárlóközpontokban, diszkókban, ahol kicsi a légcsere, részint az elhasznált levegőt cirkuláltató légkondicionálók következtében.
Egyre több időt töltünk nyáron is zsúfolt, zárt helyeken, a bevásárlóközpontokban. Régen a nagy melegben gyorsan bevásároltunk, vagy nyitott piacon válogattunk. Szabadidős tevékenységeink is a szabad levegőhöz kapcsolódtak, kirándulni vagy strandra jártunk nyáron.
Nyáron több folyadékot kell fogyasztani, erre Magyarországon megfelel a csapból folyó vezetékes víz is. Fontos szabály, hogy a kisgyerekeket ne engedjük a köztéri szökőkutakhoz, (abból inni tilos!), mivel a takarékosság jegyében ezek vízvisszaforgatással működnek, s a bennük feldúsult kórokozók a szembe, orrba, szájba jutva, a nyálkahártyán megtelepedve fertőzést okozhatnak. Az a biztonságos, itthon is, de különösen külföldön, hogy ha bárhová indulunk, magunkkal visszük a palackozott vizet, amely bár megmelegszik, legalább ismert forrásból származik, így nem kell kényszerből bizonytalan eredetű vizet használnunk.
Tiszta udvar, rendes ház
Kérdésünkre, vajon a gazdasági válság okozta szerényebb családi költségvetések nem játszhatnak-e szerepet fertőzések szaporodásában (nehezebb szívvel dobunk ki maradékot és nincs pénzünk a drága fertőtlenítő-szerekre) Szolnoki doktor elmondta: ha a családban nincsen csecsemő vagy fertőző beteg, akkor nyáron sincs szükség különleges fertőtlenítő eljárásokra. Nem kell a legdrágább háztartási vegyszert megvennünk a megnyugtató hatáshoz: mosogatáshoz, lemosáshoz, felmosáshoz a melegvíz és a legtöbb olcsó zsíroldó hatású szer is megfelel. A mellékhelyiségek tisztításához a szintén olcsóbb hagyományos klórtartalmú szerek használata elegendő. Ha kötőhártya-gyulladással vagy enterális fertőzéssel küszködő beteg van a háznál, akkor a textíliákat fertőtlenítő hatású öblítő vagy mosószerrel fertőtlenítsük, és magas hőmérsékleten, ha van ilyen a gépen, akkor „főzőprogramon" mossunk. A csecsemők, kisbabák ruháinak fertőtlenítését vasalással fokozhatjuk Az edényeket pedig elkülönítve kezeljük, a csecsemőkét főzzük ki.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!