Nem csak amerikaiak, hanem európai turisták is megfertőződhettek.
Hantavírus fertőzött meg 9 embert a kaliforniai Yosemite Nemzeti Parkban, illetve az innen 15 mérföldre fekvő High Sierra Parkban idén július és augusztus között. A fertőzés veszélyét jelzi, hogy a 9 betegből 3-an már meghaltak. Az Országos Epidemiológiai Központ ezért közzétett egy felhívást, amelyben a kockázatokra figyelmezteti mindazokat, akik az érintett területen jártak.
Július és augusztus között csaknem 10 ezren jártak a kaliforniai Yosemite Nemzeti Parkban, közöttük 2 500 nem amerikai lakos. Az érintett időszakban nagyszámú látogatót fogadott a park például Franciaországból, az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Hollandiából, Olaszországból és Németországból. Nem véletlen, hogy a 9 hivatalosan is megerősített eseten kívül 2 francia látogatónál is felmerült a hantavírus-fertőzés gyanúja.
A fertőzés kórokozójaként a Sin Nombre vírust azonosították, melyet a nemzeti park közkedvelt Curry Village táborozó helyén lévő vászontetős faházak falában fészkelő amerikai erdei egerekből mutattak ki. A 9 betegből 8 ezen a területen szállt meg legalább egy éjszakára. A nemzeti park vezetősége azóta lezárta ezeket a faházakat és megkezdték az egérirtást és fertőtlenítést, valamint a park valamennyi látogatóját informálják a betegség veszélyéről.
A Sin Nombre vírus az újvilági hantavírusok közé tartozó, az amerikai kontinensen elterjedt vírus, melyet rágcsálók (amerikai erdei egér, gyapot pocok, mocsári rizspatkány, fehér lábú egér) terjesztenek. Emberi fertőzés legtöbbször a rágcsálók beszáradt vizeletéből, székletéből, nyálából képződött por belégzésével történik, de az állat harapása, vagy a váladékaival beszennyezett ételek fogyasztása is fertőzhet.
A betegség emberről emberre közvetlenül nem terjed, de transzfúzióval, transzplantációval átadható.
A Sin Nombre vírus és a többi újvilági hantavírus súlyos tüdővérzést, tüdőödémát, kardiovaszkuláris sokkot okozhat. A lappangási idő 2-3 hét (ritkábban akár 5 hét is lehet), utána influenzaszerű tünetek, magas láz, valamint gyakran gyomor és bélrendszeri panaszok jelentkeznek. Később légzési elégtelenség alakulhat ki, oly annyira, hogy a betegek gépi lélegeztetésre szorulnak. A betegség halálozási aránya magas, akár a 36 százalékot is elérheti. Speciális terápia nincs a fertőzés ellen, de ha időben megkezdik a kórházi kezelést, az jelentősen befolyásolhatja a betegség kimenetelét. Ezért is fontos, hogy a fertőzést a tünetek jelentkezése után a lehető leghamarabb laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják.
Az Ázsiában és Európában másfajta, enyhébb betegségeket okozó hantavírusok cirkálnak. Terjedési módjuk azonban megegyezik a Sin Nombre vírus terjedésével: ugyanúgy rágcsálók terjesztik. Az európai hantavírusok okozta betegség 2-3 hét lappangás után kezdődik magas lázzal, izom- és ízületi fájdalmakkal, erős fejfájással, gyomorpanaszokkal, esetenként látászavarral. Ezután alacsony vérnyomás és pontszerű bőrvérzések jelentkezhetnek, majd kialakul a vesefunkció teljes vagy részleges beszűkülése, ami miatt a betegek gyakran vesepótló kezelésre szorulnak. A betegek hosszú lábadozási idő után gyógyulnak, de a megbetegedések a fertőzést okozó vírus típusától függően eltérőek lehetnek. Az európai hantavírus megbetegedések halálozási aránya 1-15 százalék.
Az OEK felhívja a figyelmét mindazoknak, akik 2012. július-augusztus közötti időszakban a Yosemite Nemzeti Parkban jártak, a hazatérést követő 6 hétben figyeljék meg magukon, hogy a következő tünetek valamelyike jelentkezik-e: magas láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, hasi panaszok, hányinger, hányás, köhögés, légszomj. Ha igen, akkor haladéktalanul forduljanak orvoshoz, mert a korai diagnózis és szükség esetén az időben megkezdett terápia a betegség kimenetelét jelentősen befolyásolja.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!