Okozhat-e véralvadásgátló gyógyszer orrvérzést?

Ennek okáról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad felvilágosítást.

A kumarin-véralvadásgátlók és az INR

A véralvadás folyamatában bekövetkező zavarok igen komoly problémákat okozhatnak, például megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét, így artériás, illetve vénás trombózist is eredményezhetnek. Ennek elkerülése céljából az orvos véralvadásgátló terápiát rendelhet el, melynek segítségével egyensúlyba kerül a vérzékenység és a véralvadás kényes egyensúlya.

Fontos tudni, hogy a régebbi típusú véralvadásgátlók (kumarinok) esetében szükség van az INR rendszeres időközönkénti ellenőriztetésére. Ez az érték a véralvadás mértékét mutatja, vagyis hogy a folyamat optimális működésű, vagy esetleg a vérzékenység, illetve a fokozott véralvadás irányába tolódik. Természetesen egyik véglet sem jó, így mindig az egyensúlyra kell törekedni, hiszen szélsőséges esetben vérzékenység alakul ki, illetve megnő a vérrögképződés rizikója. Normál esetben az INR értéke 1, ám ha a beteg antikoaguláns – véralvadásgátló- terápiában részesül, akkor a cél a 2-3 közti érték elérése (szélsőséges esetben, pl. műbillentyű beültetésekor 3,5-4,5 közti érték) az ideális.

Bár a régebbi típusú készítmények is eredményesen helyreállítják az INR értéket, ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy értékét rendszeresen ellenőriztetni kell (4-6 hetente) , hiszen könnye változhat. Ekkor fontos a dozírozás megváltoztatása, hogy a véralvadás ismét egyensúlyba kerülhessen!

Érdemes tudni, hogy az INR egy akut érték, vagyis csak aznapra érvényes. Tehát, ha a beteg nem kapja meg aznap az eredményeit, akkor akár napokon keresztül is rossz dózisú gyógyszert adagolhat magának, ami komoly vérzékenységhez, vagy éppen trombózis kialakulásához is vezethet!

Említettük, miszerint az INR értéke változhat, ugyanis befolyásolhatják például a beteg által szedett egyéb gyógyszerek (pl. NSAID, antibiotikumok, koleszterincsökkentők), bizonyos betegségek (pl. hányással, hasmenéssel járó fertőzések), illetve a K-vitamin tartalmú ételek változatos mennyiségben való fogyasztása. Éppen ezért egy új gyógyszer, új diéta, esetleg életmódváltás esetén érdemes konzultálnia kezelőorvosával, ugyanis meglehet, hogy az addigi kezelés megváltoztatását javasolja.

Természetesen arra, hogy változtatni szükséges az alkalmazott terápián, a vérvétel adhat egyértelműen választ, ám van néhány jel, ami azt mutathatja, hogy az INR értéke túl magas, vagyis a vérzékenység irányába tolódott el a váralvadási folyamat. Ilyen panasz lehet pl. a gyakori orrvérzés, ám lényegében minden erős, látszólag indokolatlan vérzés jelzésértékkel bír- így tehát az erős fogínyvérzés, véres vizelet/széklet, illetve sérülés nélkül, a bőrön kék-zöld foltok megjelenése esetén soron kívüli INR kontroll javasolt!

A szakértő azonban hozzátette, a gyakori, indokolatlannak tűnő orrvérzést elsőnek gégésszel kell kivizsgáltatni, hogy nincs-e az orrban erre hajlamosító kapilláris köteg, illetve érdemes megmérni a vérnyomást is, ugyanis a hipertónia is járhat ezzel a panasszal. Továbbá az INR érték mellet feltétlen szükséges meghatározni többször is a vérlemezke számot, mert az ezzel kapcsolatos betegségek is kezdődhetnek orrvérzéssel. Ha ez is rendben lévőnek tűnik az általános vérkép, különösen a fehérvérsejtek ellenőrzése a fontos, mert sok esetben a fehérvérűség első jele az orrvérzés.