• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Oltás, szűrés, de megfelelő metodikával

Lapszemle 2019.06.04 Forrás: wmn.hu
Oltás, szűrés, de megfelelő metodikával

Úgy gondolom, ha már fiatalkorban elkezdjük az edukálást, akkor növekedni fog a szűréseken résztvevők aránya.

Mi az oka annak, hogy a méhnyakrák még mindig ennyi áldozatot követel, holott ez a betegség akár el is tűnhetne, hiszen nagyon lassan alakul ki, és a kezdeti stádiumban könnyen kezelhető? - tette fel a kérdést a wmn.hu  dr. Koiss Róbert klinikai nőgyógyász-onkológusnak, osztályvezető főorvosnak.

Elsősorban az az oka, hogy a szűrésre jogosult lakosság több mint hatvan százaléka nem jár szűrésre, ami drámai. Pontosabban vagy nem jár szűrésre, vagy csak ötévente megy el, annak ellenére is, hogy mi azt javasoljuk, legalább háromévenként ajánlott megjelenni méhnyakszűrésen.

A másik ok pedig, hogy nem megfelelő a szűrési metodika, amit alkalmazunk. Tudniillik az derült ki, hogy harmincéves kor fölött a HPV-alapú szűrések sokkal jobb és sokkal hatékonyabb szűrési módszernek bizonyulnak, mint a hagyományos sejtkenet-mintavétel. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy egyértelműen megállapították, a humánpapillomavírus-  (HPV-) fertőzés és a méhnyakrák között ok-okozati kapcsolat van. Tehát, ha valakitől levesszük a mintát, és kiderül, hogy  nem áll fönn HPV-fertőzés, biztonsággal elengedhetjük, mert a következő szűrési időpontig nagyon kicsi az esélye a súlyos fokú rák előtti állapot kialakulásának. Ez a hagyományos sejtkenetvizsgálatnál azonban nem mondható el, mert negatív szűrési eredmények mögött negyven százalékban súlyos fokú rák előtti állapot mégiscsak megbújik, és ez a következő szűrésig sajnos ki is alakulhat.

Annak idején, amikor hat évvel ezelőtt beteg lettem, nekem sosem javasolták a HPV-szűrést. Ez egy új tendencia, vagy orvosra válogatja, hogy ki javasolja és ki nem?

Dr. K. R.: Inkább azt mondanám, hogy hat évvel ezelőtt még szinte mindenhol a világban sejtkenetalapú szűrés volt, és azt tapasztalták, ha valakinek a sejtkenete kétes, tehát olyan eredményt mutat, ami akár egy rák előtti állapotnak felelhet meg, akkor javasolták a HPV-tesztet.

Most pedig fordítva gondolkodunk. Úgy gondoljuk, hogy előbb a HPV-tesztet javasoljuk, és ha az pozitivitást mutat (ez azt jelenti, hogy vírusfertőzés áll fönn), akkor nem is biztos, hogy a hagyományos sejtkenetet javasolnánk, hanem újabb módszereket. A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már olyan molekuláris biológiai eljárások kerültek napvilágra és kerültek be a rutin gyakorlatba, amelyek alkalmasak arra, hogy eldöntsék, a HPV-fertőzés csak átmeneti jellegű (ez azt jelenti, hogy a vírus megfertőzte a sejtet, megsokszorozza benne magát), vagy egy úgynevezett transzformáló fertőzés áll fenn (ami azt jelenti, hogy a vírusfertőzés elindított egy daganatképződést).

Ezt a hagyományos sejtkenetvizsgálat túl későn veszi észre, vagy egyáltalán nem fedezi fel.

A sejtkenetvizsgálattal az a legnagyobb baj, hogy rendkívül szubjektív vizsgáló módszer. Nem mindegy, ki veszi le, nem mindegy, milyen helyről veszi le, nem mindegy, hogy milyen eszközzel veszi le a mintát. Nem mindegy, hogyan keni ki azt a kenetet, vagy hogyan teszi bele a tárolóedénybe, nem mindegy, hogyan fixálják azt a kenetet, nem mindegy, hogy az előszűrő szakember mennyire jól festi meg. Belekerültek-e azok a sejtek, amelyek tényleg kórosak, és az sem mindegy, hogy aki végül értékeli, az mennyi figyelmet fordít rá.

Ez már legalább hat olyan szubjektív tényező, amely sajnos a buktatója a hagyományos citológiai vizsgálatnak.

Ehhez képest a HPV-DNS-analízis ma már automatizált, objektív vizsgálóeljárás, egy DNS kimutatására is alkalmas, és ez önmagában elégséges ahhoz, hogy egy fokozott kockázatú csoportba helyezzük a pácienst, vagy azt mondjuk, nála a méhnyakrák kialakulási kockázata szinte nulla, hiszen nem hordozza a vírusfertőzést. A teljes interjú itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink