Omega-3 zsírsavak: enni jobb, mint szedni?

Az utóbbi napokban számos helyen olvashattuk, hogy egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a friss kutatásnak is hihetünk. A látszólagos ellentmondásról a TÉT Platform és két ismert, táplálkozással foglalkozó blogger segít lerántani a leplet. 

Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.

Egy új, a Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy az nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrendkiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak – és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély, vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát. 

Mivel az elmúlt években az egészséges életmód híveinek körében felértékelődött az omega-3 zsírsavak szerepe, számos ezeket tartalmazó étrendkiegészítő jelent meg a piacon, sőt egyes élelmiszereket is elkezdtek ilyen zsírsavakkal dúsítani. Meleg Sándor dietetikus, az Alimento blog szerzője szerint mindez jelentős részben félreértések miatt alakult így: „az omega-3 zsírsavak pozitív egészségügyi hatásait alapvetően a mögöttük álló biokémiai reakciók egyszerűsítésével, túlzások alapján ítélték meg. Bár a belőlük képződő anyagoknak fontos szerepe van számos biológiai folyamatban, ez önmagában nem igazolja az étrendi bevitel bármilyen betegség-megelőző vagy gyógyító hatását. Erre az ellentmondásra az elmúlt években már több szakember is felhívta a figyelmet, főleg a növényi alapú készítményekben található alfa-linolénsav (ALA) kapcsán, de az meglepő, hogy a mostani kutatás szerint a feltételezettnél jóval kisebb a pozitív hatás a másfajta omega-3 zsírsavat tartalmazó étrendkiegészítők esetén is.” 

Papp Andrea okleveles táplálkozástudományi szakember, a Napi Táptudás blog gasztrobiológus alapítója a kutatás egyik legnagyobb hasznát abban látja, hogy az ismét megnyithatja a vitát az omega zsírsavak napi szükségletéről. „A növényi eredetű élelmiszerekben az omega-3 zsírsavak közül csak az alfa-linolénsav fordul elő, amely kis százalékban ugyan, de átalakul szervezetünkben más omega-3 zsírsavakká. Kimutatható, hogy vegetáriánus táplálkozást folytatók esetén alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, pedig ezek az étrendek egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak állati eredetű omega-3 zsírsavakat. A fenntartható egészséges táplálkozás szempontjából nagyon fontos, hogy világosan lássuk, mennyi omega-3 zsírsavra van szükségünk, és ezen belül mennyi származzon növényi, illetve állati eredetű élelmiszerekből.” 

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a friss kutatási eredmények is a kiegyensúlyozott étrend fontosságára, és egyes étrendkiegészítők kétségbe vonható értékeire hívják fel a figyelmet: „az omega-3 zsírsavak táplálkozásunk fontos építőkövei, és a most publikált eredmények is megerősítik, hogy főleg a körültekintően összeállított, vegyes és változatos étrendtől, és nem az étrendkiegészítőktől várhatunk pozitív egészségi hatásokat. Fontos azonban figyelembe venni, hogy mi magyarok az omega-3 zsírsavakban gazdag halakból az átlagosnál jóval kevesebb fogyasztunk – ám az ajánlottnál sokkal több zsírt – így tudatosan kellene figyelnünk az ilyen zsírsavak magasabb bevitelére. A boltok polcain számos ilyen élelmiszert találunk: van omega-3 zsírsavakkal dúsított margarin, étolaj vagy tojás, de találhatunk ezekben gazdag joghurtot vagy salátaöntetet is. A napi 1-1,6 gramm ajánlott bevitel eléréséhez ezek sokat segíthetnek” – javasolja a szakértő. 

Végezetül a három szakértő javaslatokat is ad arra, milyen élelmiszereket kerüljenek kosarunkba, ha biztosítani szeretnénk a megfelelő omega-3 zsírsav mennyiséget az étrendünkben: a legjobb források a tengeri halak, mint például a lazac, a makréla vagy a szardínia, de bőven találunk belőlük a nem zsíros húsú hazai halakban (busa, pisztráng, kecsege) is. A lenmagot sokan kedvelik telítetlen zsírsav-tartalma miatt, de mivel nehezen emészthető, időnként érdemes inkább az olaját fogyasztani – például saláták dresszingjeként. Aki az egzotikus alapanyagokat szereti, a chia magban is sok omega-3 zsírsavat talál, azonban nem kell messzire mennünk, hiszen a dióban is jelentősebb mennyiség van. A lenmag-, a dió- vagy éppen a repceolaj is jó választás lehet szívünk egészsége szempontjából. 

Pontosan mik is azok az omega-3 zsírsavak?

Az omega-3 (vagy más jelöléssel n-3) zsírsavak kettős, azaz telítetlen kémia kötéseket tartalmaznak, amelyekből az utolsó a molekulát alkotó lánc végétől éppen három kötésnyi távolságra van. Bár több élettani folyamat (például a sejtfelépítés, a véralvadás vagy éppen a gyulladások) fontos szereplői, szervezetünk csak nagyon kis mennyiséget tud előállítani (azt is csak más omega-3 zsírsavból), ezért táplálkozásunk során kell bevinni ezeket. Étrendünkben a három legfontosabb ilyen zsírsav az alfa-linolénsav (ALA), az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Felfedezésük a múlt század harmincas éveiben történt, szerepükre azonban csak mintegy negyven évvel később mutatott rá egy, a grönlandi eszkimók körében végzett kutatás. Ebből az derült ki, hogy bár az eszkimók étrendje nagyon gazdag zsírban, a szív- és érrendszeri betegségek száma nagyon alacsony körükben. Ezt a hatást elsősorban az halakban lévő nagymennyiségű omega-3 zsírsavnak tulajdonították, melyekről kimutatták, hogy képesek mérsékelni az érelmeszesedés előfordulását, csökkenteni a vér triglicerid-szintjét, sőt pozitív hatással vannak a vérnyomásra és a pulzusszámra is.

Az ALA esetén ezeket a jótékony hatásokat nem tudták igazolni, azonban a szervezetünkben képződhet belőle EPA és DHA, igaz meglehetősen csekély, mindössze 2-10 százalékos hatásfokkal.

Érdekesség: az omega-3 zsírsavakat más állatok szervezete sem képes előállítani, így a legjobb forrásnak tartott halak sem. S hogy akkor mitől van bennük sok ilyen zsírsav? Ők is megeszik: a tengerekben élő mikroalgák állítják elő, és elfogyasztásuk után halmozódnak fel a halak húsában.