A módszer célja, hogy a páciens nőiségét visszaadva távolítsa el a rosszindulatú daganatot.
Újdonságokkal a rák ellen! Ez volt a címe a Kor Kontroll Társaság ezúttal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezett klubestjének. A rendezvények egyébként minden hónap utolsó hetében folytatódnak a BKIK Baross termében. Az első téma az onkoplasztika, vagyis egy olyan sebészeti módszer volt, amely a női mell onkológiai és plasztikai sebészetének házasságából született, és jelentősen javítja az emlőműtéten átesett lányok, asszonyok mentális, szociális, szexuális visszailleszkedését a családba, a munkaerőpiacra és egyáltalán az életbe.
A pozitív változás annak köszönhető, hogy a komplex sebészi technikákkal visszaállítható az eredeti mell. Ahogyan az Országos Onkológiai Intézet empatikus és felkészült munkatársai - dr.Mátrai Zoltán, dr. Kunos Csaba, valamint Török Katalin főnővér helyettes - elmondták, a módszer a hagyományostól merőben eltérő elméleti felkészültséget és sebészeti technikát kíván.
Az új módszer a rosszindulatú daganatot eltávolításával keletkezett szövethiányt korrigálja, illetve, ha az emlő eltávolítására kerül sor, az az azonnali vagy halasztott rekonstrukcióval a lehető legjobb esztétikai eredménnyel, vagyis egy szép új mellel járjon.
Az emlőcentrum egyébként az intézet vadonatúj sebészeti tömbjében található, magas szintű nemzetközi szakmai minősítéssel.
Mátrai főorvos messziről kezdte és mintha csak belelátna a moderátor B. Király Györgyi fejébe, sorra válaszolta meg a kérdéseket.
Riogatás után teljes gyógyulás
„Az emlőcentrum Nyugat-Európában, vagy az USA-ban már ismert, nálunk az Országos Onkológiai Intézetben valósult meg először az a törekvés, hogy egy teljes sebészeti osztály kifejezetten csak daganatos emlők sebészetével és plasztikai rekonstrukciójával foglalkozzon.
Az emlőrák egy rettegett, igazi civilizációs betegség. Minden 10-12 ember közül 1 érintettet találunk. Ha felszállunk egy buszra, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az egyik utastársunk ebben szenved
A riogatás után, azt kell, mondjam, hogy a gyógyult betegek aránya a korai stádiumokban a 80 százalékot meghaladja! Ehhez persze az kell, hogy a hölgyek menjenek el a szűrésekre. Pillanatnyilag csak a 40 százalékuk jelenik meg a mammográfiás szűrővizsgálatokon, ami nagyon kevés.
Ugyanis ha a daganatot korai stádiumban észrevesszük, az még képletesen fogalmazva csak az „emlőben ül", arra korlátozott. Az pedig köztudott, hogy korai stádiumban sokkal nagyobb a gyógyulás esélye. Fiatal korban azért nem javallt a mammográfiás szűrés, mert olyan tömött a mirigyállomány, hogy nem mennek át rajta a röntgen sugarak. Ezért szoktuk azt javasolni, hogy 30-35 éves kortól érdemes mammográfiát is végezni, és hazánkban 40-45 éves kortól várjuk a pácienseket a lakossági emlőrák szűrésen. A szűrésen mindenki csak nyerhet, méghozzá azt, hogy ha eljön, meggyógyulhat. Ez a fő üzenetünk."
A kiváltó okokról szólva elmondta, hogy szerepet játszhat például a kövérség, a változó korban kapott hormonpótlás, vagy a genetikai faktorok. Az viszont jót tesz a szervezetnek, ha 20 éves korban szül az anyuka és sokáig szoptat.
Kiderült, hogy az elmúlt években az emlőrák miatti halálozás csökkent, de sajnos a tüdőrákos halálozásoké emelkedett. Aztán cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint káros a mammográfia. Röpködtek a sugárdózisok, az mindenképpen kiderült, hogy a mammográfiával járó sugárdózis közelében sincs az évente mindannyiunkat érő háttéraktivitásnak.
Amikor a lélek is mélyen sérül
A lelki sérülésekről folytatódott a disputa. Dr. Sirkó Éva pszichiáter, a BKIK Egészségügyi Szolgáltató Tagozatának vezetője a betegek szorongásaira, félelmeire hívta fel a figyelmet, és arra, hogy sokan keresik fel ebben a periódusban hangulatjavító szerekért. Aztán a következő állomás, ha túl van a műtéten, a kemoterápián, a sugárterápián valaki, és nem fogja fel, hogy meggyógyult, mehet vissza dolgozni, élhet normális családi, baráti életet. Ehhez is kell a szakmai segítség.
Dr.Mátrai Zoltán: Már akkor figyelünk rájuk, amikor eljönnek a szűrésre vagy intézetünk sebészi ambulanciájára daganattal vagy daganat gyanús elváltozással. Évente 900 újonnan felfedezett emlőrákos beteget gyógyítunk, és éppen a lelkük megóvása érdekében állítottunk össze egy 15 kérdésből álló kérdőívet. Aztán: hetekkel a befekvés előtt minden beteg mellett ott a pszichológus, de az is előfordul, hogy gyógyszerrel segítjük át a félelmeken. Ugyanis egy szorongó beteget nem jó műteni. A kérdőívekből azt is megtudtuk, hogy az életet veszélyeztető állapotok, az emlő elvesztése mellett a kemoterápiától félnek a legjobban.
Dr. Kunos Csaba plasztikai sebész az emlőrekonstrukció részleteibe avatta be a hallgatókat: Három alapvető megoldás létezik a rekonstrukciónál. Optimális a saját anyag felhasználása. Ilyenkor mondjuk, az alhasból veszünk szövetet. Az onkológus orvos végzi a műtétet, a helyreállítást pedig a plasztikai sebész. A műtét lehet halasztott, de azonnal is történhet. Az implantátum a legegyszerűbb műtétek közé tartozik. Az is kiderült, hogy az emlőmegtartó műtétek csaknem mindig sugárterápiával járnak.
A „Mi van az OEP-finanszírozással?" kérdésre Mátrai doktor a következőket válaszolta: Az OEP finanszírozza az emlőeltávolító műtétet, meg a rekonstrukciós plasztikai műtétet is, de külön-külön. Az azonnali rekonstrukciós beavatkozásoknál - vagyis a két műtét együttes végzésénél- a biztosító csak ez egyiket téríti, tehát ez veszteséget képez a kórházaknak-
A rengeteg elhangzott kérdésből elhangzott kérdésből kiderült, hogy a betegeknek nem egyformán fontos a mell visszaállítása. Másképpen éli meg az onkoplasztikai beavatkozást a huszonéves fiatal lány, aki még boldog is, hogy szebb mellet kapott, mint amilyen a régi volt, és alig várja, hogy fürdőruhában megmutathassa strandon. Azzal, hogy tumora volt, nem is foglalkozik, és a pozitív gondolkodás biztosan segít abban, hogy mára meggyógyult. A hetvenéves falusi nénikét viszont nem érdekli az onkoplasztika, ahhoz, hogy a virágait locsolgassa, nincs szüksége új mellre. Ugyanakkor a betegek 45 százaléka igényli az emlőplasztikát, viszont csak 10 százaléka élhet a műtét lehetőségével.
Szólt az orvos-beteg bizalom fontosságáról, hogy milyen örömteli érzés az orvos számára, amikor a gyógyult beteg - aki néhány éve még az életéért retteget - a kontrollra magával hozza, és boldogan mutatja unokái képét.
„ Az orvoslás bizalmi kérdés. Megvalósíthatónak látjuk, hogy egyénre szabott figyelemmel forduljunk a betegek felé. A nővérek nevükön szólítják a pácienseket, és rém fontos, hogy tanuljuk meg újra szeretni egymást. Sikereinket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Kékgolyó utca említésekor eltűnt a stigma a fejünk felől. "
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!