Őssejtdonor kerestetik

Reményt keltő tapasztalat, hogy egy-egy a sajtóban vagy közösségi portálon megjelenő felhívás után idegenek tucatjai ajánlják fel a segítséget: vért adnának, vagy ha kell, őssejtdonornak jelentkeznek. Vajon ki alkalmas és ki nem donornak? Mi vár azokra, akik megfelelnek? Hogyan zajlik a folyamat? Alapvető kérdések és válaszok a donációval kapcsolatban.

A vérképzőrendszeri őssejtek átültetése egészséges donorból betegbe (allogén transzplantáció) hatékony gyógymódot jelent számos különböző betegségben - többnyire a vér- vagy az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése esetén.

Mi a különbség a csontvelő vétel és az őssejt vétel között?
A csontvelőben termelődnek az őssejtek, melyeket kellő donor-beteg közti egyezés esetén a beteg szervezetébe át kell ültetni (transzplantálni). A szükséges őssejteket a csontvelőből is, és – kellő előkészítés után – a vérünkből is ki lehet nyerni. Míg régebben csak műtéti úton vettek csontvelőt a donortól (altatással, közvetlenül csontból), ma már egyszerű, a véradáshoz hasonló módon adhatunk életmentő őssejteket. A három órás eljárás során egyik karunkból kivezetik a vért, kiszűrik belőle az őssejteket, a másik karunkon pedig visszavezetik ereinkbe a saját megszűrt, de ugyan olyan életerős vérüket. Ezután felkelünk a „véradó-fotelből", és hazasétálhatunk, tehát ez az eljárás nem igényel kórházi benntartózkodást.

Összefogott a magyar Facebook-közösség egy 26 éves lányért, aki néhány hete tudta meg, akut leukémiában szenved. Lehet, hogy épp te vagy a megfelelő csontvelő-donor, aki Katin és sorstársain segíthetsz.

Ki jelentkezhet őssejt- illetve csontvelő donornak?
• Aki egészséges, és egy korábbi véradás kapcsán már megállapították, hogy vére alapján alkalmas lehet őssejt donornak,
• aki 18-45 éves kor között van,
• aki vállalja, hogy ha ő alkalmasnak bizonyul arra, hogy őssejt-adással megmentse valakinek (bárkinek) az életét, akkor tartja a szavát és a hívásra valóban jelentkezik az adott szakintézményben,
• aki rendelkezik a megfelelő okmányokkal (személyi, TB kártya, lakcímkártya).

Miért 45 év a felső korhatár?
Az őssejtdonáció korhatárának az oka a beteg védelme. Az átültetés során a beteg vérképző őssejtjeit kipusztítják, és ennek a helyére lépnek a donor őssejtjei. Mivel az őssejtek is velünk öregednek: így az átültetés alkalmával egyre lassabban osztódnak, és veszik át a feladatot. Így a beteg tovább lesz kitéve a fertőzéseknek. Az 55 év az a határ, amely felett csak a nagyon ritka HLA típusú beteg egyetlen donorát aktiválják, és 60 év felett már őt is "nyugdíjazzák". Ha van választási lehetőség, azonos egyezés esetén mindig a fiatalabb donort választják.

A Regiszterbe kerülés felső korhatára nagyon sok regiszterben ezért 45 év, így még a jelentkezőnek 10 éve van arra, hogy esélyt adhasson.

Ki nem lehet donor?
Néhány kizáró ok (részben a donor, részben a rászoruló beteg védelmében):
• Vírushordozó állapot illetve akut fertőzés;
• Rosszindulatú daganatos betegség;
• Véralvadási zavar;
• Egyéb vérképzőrendszeri betegség;
• Immunrendszert érintő rendellenességek;
• Mentális rendellenesség;
• Epilepszia;
• Parkinson – kór;
• Reumás szívbetegség;
• Szívritmuszavar;
• Légzési elégtelenség;
• Hasnyálmirigy betegségek;
• Autoimmun betegség;
• Krónikus vesebetegség;
• Májmegnagyobbodás;
• Sugárbetegség;
• Szívműtét;
• Szervátültetésen átesett személy.

Hogyan jelentkezhet őssejtdonornak?
1. JELENTKEZÉS: Jelezze szándékát a lakóhelyéhez legközelebbi vérellátóban és egyeztessen időpontot az előzetes vizsgálatok elvégzéséhez
2. VÉRADÁS: Amennyiben Ön még nem adott vért (450 ml), ezt az előzetes kivizsgálás előtt, a helyszínen tegye meg. Így akkor is segít a rászoruló betegeken, amikor még őssejtdonorként nem került kiválasztásra, s egyúttal megtapasztalhatja, hogy a véradás milyen hatással van szervezetére.
3. NYILATKOZAT ALÁÍRÁSA: A Nyilatkozat aláírásával vállalja a csontvelőből, vagy perifériás vérből történő őssejtadást, és az ezzel kapcsolatos kötelező kivizsgálásokat. Nyilatkozatát bármikor, minden indoklás és következmény nélkül visszavonhatja.
4. ELŐZETES VIZSGÁLATOK: Előzetes belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálaton kell részt vennie annak érdekében, hogy időben kiszűrjék a donációt esetlegesen kizáró tényezőket.
• Belgyógyászati vizsgálat: a véradás előtti kivizsgáláshoz hasonlóan történik (általános egészségi állapot felmérése, vérnyomásmérés)
• Laboratóriumi vizsgálat: vérkép
5. HLA TIPIZÁLÁS: Az Ön szövettípusának meghatározása történik (ennek eredménye a donorkeresés alapja)

Honnan tudom, hogy a vérmintám megvizsgálása után felvettek-e a donorlistára?
Amennyiben Ön az előzetes vizsgálatok alapján alkalmas őssejtdonornak, és aláírta az ehhez szükséges Nyilatkozatot, adatai bekerülnek a Magyar Csontvelődonor Regiszterbe (ez része a Nemzetközi Csontvelődonor Regiszternek), amelyet az Országos Vérellátó működtet, és az adatvédelmi törvénynek megfelelő módon, saját adatbázisában tartja nyilván az őssejtdonorokat. Az őssejtdonor 55 éves koráig aktív és extrém esetben 60 éves

Ha az adatait rögzíttették, azaz bekerült az adatbázisba, akkor kap postán egy köszönőlevelet, melyben értesítik a regisztrációjáról. Ezután bármikor felkérhetik az életmentésre, azaz értesíthetik, ha szükség van Önre. A donorlistára kerülést az OVSZ-nél is ellenőrizni lehet pl. telefonon.

Mi történik, ha kiderül, hogy én vagyok a megfelelő donor?
Ha Önt, mint regisztrált donort - szövettípusa alapján - kiválasztják egy beteg számára (esélye évente egy a tízezerhez), további laboratóriumi vizsgálatokra lesz szükség. Ebben az esetben a lakhelyéhez legközelebbi vérellátó munkatársai felveszik Önnel a kapcsolatot, és ha beleegyezik, egyeztetik a következő vérmintavétel időpontját. A bejövetel során felmerülő útiköltségét megtérítik.

A levett mintából a korábban meghatározott szövettípus pontosítása történik, amelynek eredménye alapján Ön kiválasztásra kerülhet a beteg részére. A Magyar Csontvelődonor Regiszter munkatársai tájékoztatják Önt arról, hogy a vizsgálati eredmények és a kezelőorvos döntése alapján kiválasztásra került-e az adott beteg számára.

Hogyan történik az őssejtek levétele?
Amikor őssejtdonornak jelentkezik, a kitöltendő adatlapon előzetesen bejelölheti, hogy kiválasztása esetén, melyik beavatkozást részesítené előnyben:
Őssejtnyerés vérből: Ezen alternatív eljárás esetén, néhány napos gyógyszeres előkészítést követően, műtéti beavatkozás nélkül, járóbeteg szakrendelőben történik az őssejtvétel. Erre azért van szükség, mert a perifériás vérben - normális körülmények között - nincsen elegendő számban őssejt. A közel négyórás, véradáshoz hasonló folyamat során (egyik karján ki-, a másik karján pedig visszavezetik a – már megszűrt – vért), a vérből speciális (aferezis) eljárással kiszűrik - a növekedési faktor hatására - a csontvelőből kiszabaduló, keringő őssejteket.
Őssejtnyerés csontvelővétellel: Ezen eljárás során a hátsó csípőlapátból csontvelőt vesznek, steril műtőben, altatásban, vagy ge-rincvelői érzéstelenítéssel. A beavatkozás 2-3 napos kórházi tartózkodást igényel.

Véradásnál kell-e mondanom, hogy kinek szeretnék vért adni?
Létezik „irányított véradás", amikor megjelölhető azt a személy, akinek fel szeretné ajánlani a vérét, de ekkor a vércsoport-egyezésen túl még a vér más összetevőit is vizsgálják, tehát relatíve kicsi a valószínűsége, hogy pont az Ön vérét kapja a megjelölt személy. De valakinek jó az Öné, és valakié pedig jó az Ön hozzátartozójának! Ez csak így működhet! Minél többen vannak a rendszerben, annál nagyobb az esély, hogy minden rászorulónak találnak alkalmas donort.

Őssejt adásnál kell-e mondani, hogy kin szeretnék segíteni?
Ha ÖN már bejegyzett őssejtdonor, akkor nincs értelme, hiszen akkor már a kiválasztott beteg érdekében történik a behívása, azaz tudható, kinek van szüksége az őssejre. Első jelentkezéskor sincs igazán értelme, mert több tízezer donorjelölt közül csak egy-egy válik valóban donorrá, azaz minimális – de azért nagyon is lehetséges – az esély arra, hogy pont Ön segíthet a megnevezendő személynek. Sőt! Ha névhez köti a felajánlást, rontja a megmenteni kívánt beteg esélyeit, hiszen, ha mindenki csak „egyvalakin" akar segíteni, akkor sohasem adódik össze a donorok száma, és sohasem éri el azt a számot, amennyiből valószínűsíthető, hogy valóban találnak donort a beteg megmentéséhez! Ha tehát meg akarunk menteni egy konkrét személyt, akkor jelentkezzünk az anonim nemzetközi donorlistára!

A Magyar Őssejtdonor Regiszter - megalakulásakor mint Magyar Csontvelődonor Regiszter - jött létre 1991-ben. Létrehozásával sikerült kapcsolatot teremteni a klinikai csontvelőátültetés programja és a nemzetközi önkéntes donorszervezetek között. Még abban az évben küldte a magyar nyilvántartás a donorok adatait a BMDW-be, vagyis ekkor kapcsolódott be a nemzetközi szervezet munkájába, és sor került magyar betegeknél az első két idegen donoros csontvelő-átültetésre is.

Ma a Regiszter 5481 önkéntes őssejtdonort tart nyilván, és évente 120-150, jórészt magyar betegnek keres megfelelő őssejtdonort. Minél többen vannak a regiszterben, annál nagyobb az esély, hogy a rászuruló betegek kezeléshez juthatnak.

Ha további kérdései vannak, felteheti a Weborvos Orvos Válaszol rovatában, vagy információt kereshet az Országos Vérellátó Szolgálat és az Őssejt donor honlapon.