• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Öt makacs tévhit és cáfolatuk a szürkehályogról

Egészségmagazin 2021.11.26 Forrás: Szemészeti Központ
Öt makacs tévhit és cáfolatuk a szürkehályogról

A szürkehályog (latin nevén katarakta) hazánkban is gyakori, sokan hallottak már róla, mégis számos tévhit kering vele kapcsolatban.

A szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegség, ami világ fejletlen egészségügyi rendszerű országaiban (ahol nincsen mód felismerésére és megoperálására) a látásromlás egyik vezető oka. A szürkehályog (latin nevén katarakta) hazánkban is gyakori, sokan hallottak már róla, mégis számos tévhit kering vele kapcsolatban. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája ezeket a félreértéseket tisztázza.

“Csak az idősebbeket érinti”

Való igaz, a legtöbb műtétre alkalmas szürkehályog eset az idősebb korosztályba tartozókon fordul elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a látást zavaró mértékű katarakta fiatalabbaknál ne léphetne fel. Amikor fiatal vagy középkorú személyen észlelünk szürkehályogot, a háttérben örökletes és életmód miatti (szerzett) hajlamosító tényezők magyarázzák a korai megjelenést. Ha több hajlamosító tényező is jelen van, ezek hatása összeadódik, ami fiatalabb korban megjelenő és gyorsabban fokozódó szürkehályogot eredményez. Az életmódbeli és a szemet ért hajlamosító tényezők közül gyakori a szemet ért trauma, a cukorbetegség (diabetes), a dohányzás, bizonyos gyógyszerek szedése és a táplálkozás egyoldalúságából eredő vitaminhiány. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy valaki szürkehályoggal születik. Ilyenkor vagy örökletes a szemlencse anyagcserezavara, vagy az embrionális életben bekövetkező fertőzés zavarta meg a szemlencse fejlődését.

“Gyógyszerrel, szemcseppel kezelhető, elmulasztható”

Sajnos a szürkehályog műtéten kívül nincs olyan módszer jelenleg, amivel kezelni lehetne a már kialakult kataraktát. Nincsen olyan gyógyszer/szemcsepp, amivel a lencse elszürkülése visszafordíthatóvá válna. Ha valaki mindenképp szeretne tenni a szemlencse tisztaságának megőrzéséért, azaz a szürkehályog kialakulása ellen, akkor a vitaminokban gazdag ételek fogyasztása (külön tekintettel a C-A vitaminok, cink, folsav és a B12 vitamin megfelelő bevitelére), az erős napsugárzás (UV sugárzás) kerülése (megfelelő minőségű UV-szűrős napszemüveg viselésével már gyermekkortól) elengedhetetlen. Emellett a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás elkerülése a teendő.

“Az időskori szürkehályog kialakulása megelőzhető”

A szürkehályog a kor előrehaladtával bekövetkező természetes folyamatok eredménye, ezért az, hogy idős korban kialakuljon, nem megelőzhető. A természetes öregedést megállítani nem lehet. A látásélesség szempontjából jelentős mértékű szürkehályog 75 éves kor felett már legalább minden második embert érint. Mindez azt jelenti, hogy a fent részletezett egészséges életmód egyértelműen késlelteti a szürkehályog kialakulását, ám ha valaki sokáig él, a szürkehályog kialakulása nem kerülhető el.

“A szürkehályog katarakta műtét után kiújulhat”

A szürkehályog műtét (katarakta műtét) során a szemlencse tokján belüli, elszürkült anyagot eltávolítjuk, és a helyére megfelelő dioptriájú műlencsét ültetünk be. Ez a műlencse az egész élet során a szemben marad, átlátszósága nem csökken. Így tehát a szürkehályog a későbbiekben nem képes kiújulásra. Azonban egyes szemeken a műtét során a szemben hagyott eredeti szemlencsetok idővel megvastagodik, ami a látást rontja. Ezt nevezik szaknyelven utóhályognak. Ilyenkor a megvastagodott hátsó lencsetok egy egyszerű ambuláns kezelés során lézerrel átlőhető, és a látás műtét utáni élessége azonnal helyreáll - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. A meglézerezett hátsó lencsetok nem forr össze, azaz a későbbiekben újrakezelésre nincsen szükség.

“A szürkehályog egyetlen tünete a romló látásélesség”

Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag szemlencsének a pupilla területében látható elszürkülése és a homályos (rossz) látás azok a tünetek, melyek felhívják a figyelmet a szürkehályogra. Ez azonban nincsen így, és a fenti szubjektív tünetek más szembetegségek esetében is megjelennek. Szürkehályog esetén (az elszürkülés jellegének megfelelően) mind az erős fényben, mind a sötétben való rossz látás is jellemző lehet, emellett a színlátás megváltozása, a káprázás, a szem fénytörésének (dioptria értékének) rövidlátó irányba való fokozatos eltolódása is gyakori. Így, ha valaki ilyen tüneteket tapasztal, mindenképp szemorvosi vizsgálat javasolt. A megfelelően részletes szemorvos vizsgálat szükségességét és jelentőségét aláhúzza az is, hogy a fenti tünetek nem kizárólag a jól operálható szürkehályog következtében jelentkezhetnek. Egyes tüneteket gyulladás, másokat glaukóma (zöldhályog) vagy makula degeneráció is okozhat, melyek kezelése a szürkehályogénál sürgősebb és nehezebb - hangsúlyozza Prof. Dr. Holló Gábor.

Legolvasottabb cikkeink