Parkinson-kór, a változatosan jelentkező betegség

Az idei világnap erre, illetve a nem „típusos" parkinsonos tünetekre kívánja a figyelmet felhívni. A világnap alkalmából Magyarországon ma szerveznek rendezvényeket, előre regisztrált résztvevőkkel.

A Parkinson betegek világnapját először 1997. április 11-én tartották meg, amely Dr. James Parkinson születésének napja. James Parkinson 42 éves korában jelentette meg a „An Essay on the Shaking Palsy" című munkáját, amiben a később róla elnevezett betegségre kívánta felhívni a figyelmet, remélve, hogy másoknak sikerül majd az akkor még hatékonyan nem kezelhető betegségre gyógymódot találni. Az orvostörténészek véleménye megegyezik abban, hogy Parkinson értekezése a betegségről kiváló megfigyelőképességről tanúskodik.

A Parkinson-kór világszerte mintegy 6,5 millió embert érint. Gyakorisága kb. 200-300 eset 100 ezer lakosra számítva, de jelentkezése az életkorral nő: a 80 éves populációnak már egy százalékát érinti e betegség. A Parkinson-kór lassan rontja az életminőséget, azonban a gyógyszeres és sebészi kezelés fejlődésének köszönhetően ma ma már a kórkép jól kezelhető.
Nagyon fontos tudni, hogy nem mindenki észleli ugyanazokat a tüneteket!

A betegség az egyes emberekben eltérő formában jelentkezhet, és az esetek többségében sok év telhet el, amíg a mindennapi tevékenységet jelentősen korlátozza.

A Parkinson-kór típusos tünetei – az un. motoros tünetek (mozgások lassulása, izommerevség, remegés) – többnyire ismertek, de ennek ellenére is sokszor már csak késői stádiumban kerül felismerésre a betegség.

Az ún. nem motoros tünetek esetében – pl.: szagláscsökkenés, szorongás, hangulatzavar, alvászavar, fáradékonyság – sokkal ritkábban gondolnak a Parkinson-kórra, pedig ezek a tünetek a motoros tünetek előtt évekkel, a betegség korai szakaszában jelentkezhetnek. Fontos lenne, hogy az ilyen tünetekkel jelentkező beteg esetében – főként, ha ezt életkora is indokolja – a kezelőorvosok gondoljanak erre a kórképre is. Korai felismerés esetén sokkal hatékonyabban lehet a betegséget kezelni.

A Parkinson-kór tünetei elsősorban az agyban a dopamin szint csökkenésének következményei, így a legtöbb kutatás az un. „dopaminerg" gyógyszerek kifejlesztésére irányult. Ezek a gyógyszerek a hiányzó dopamin pótlására szolgálnak: helyettesítik, illetve utánozzák annak működését vagy gátolják a dopamin lebontását. Ma Magyarországon csaknem valamennyi gyógyszeres kezelési lehetőség támogatással elérhető a betegek számára.

Mindazonáltal a kezelés nemcsak gyógyszerekből áll: a rendszeres testmozgás (torna), fizioterápiás programok és a megfelelő étrend egyaránt része kell, hogy legyen a beteg kezelésének.

Egy több mint 5000 fő részvételével készült felmérés rávilágított arra, az európaiaknak több mint a fele nem tudja, hogy a Parkinson-kór idegrendszeri betegség és 77 százalékuk azt sem ismeri, hogy a mozgászavar – mely az egyik alaptünete a betegségnek – mennyi gondot okoz a Parkinson-kórban szenvedők számára.

E riasztó adatok okán a European Parkinson’s Disease Association (EPDA) megszervezte nemzetközi felvilágosító kampányát: „Élet a Parkinson-kórral" címmel. E kampány 2009-ben magyarul is elindult és az idei világnap alkalmából jelenik meg a kampány tájékoztató könyvének második kötete magyar nyelven is, mely az un. „Nem-motoros" Parkinsonos tünetekekel foglalkozik.

A „Delta" Magyar Parkinson Egyesület képviseli hazánkat a nemzetközi betegszervezetben. Az Egyesület célja – hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz – a betegeket segítő közösségi csoport létrehozása volt. Az egyesület 1998 óta működik Budapesten. Az interneten a www.fogomakezed.hu címen találhatnak információkat az érintettek és az érdeklődők. Pécsett, Szegeden és Zalaegerszegen is működnek betegegyesületek, akiknek tagjai részt vesznek az országos világnapi rendezvényen.