• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Parlagfű: idén 150 millió forintnyi bírságot szabtak ki

Hírek 2018.11.05 Forrás: MTI
Parlagfű: idén 150 millió forintnyi bírságot szabtak ki

Egy felmérés szerint az allergiások kilencven százaléka naponta tájékozódik az erre létrehozott információs oldalakról.

Idén 3884 parlagfűfoltot derítettek fel, amelynek a nagysága 6548 hektár, és 150 millió forintnyi bírságot szabtak ki - összegezte az idei parlagfűszezont a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hétfőn Budapesten. Gyuricza Csaba a sajtótájékoztatón elmondta, mindez nagyságrendileg annyi, mint tavaly, de a központ célja, hogy növelje a felderített területek nagyságát.

Hozzátette: a földhivatalok ellenőrzések alapján 4070 esetben összesen 3652 hektárra rendeltek el közérdekű védekezést, amit 2136 esetben (2322 hektár) a földhasználó maga végzett el.

A főigazgató kitért arra, hogy Magyarország még mindig a parlagfűvel legfertőzöttebb országok közé tartozik Európában, a gyomnövény elleni védekezés a mezőgazdaságban okozott károk és az egészségügyi hatások miatt is kiemelt jelentőségű.

Számszerűsíthető a parlagfű miatti termésmennyiség-kiesés, ez például a kukorica és a napraforgó esetén 1,5 millió hektárt érint, 40-50 milliárd forintos gazdasági kárral - emelte ki Gyuricza Csaba. A NAIK főigazgatója említést tett az osztrák Burgenland és Győr-Moson-Sopron megye közös, Joint Ambrosia Action elnevezésű, uniós forrásból finanszírozott parlagfűmentesítési projektjéről. A két ország közötti határterület légi és földi felderítése nyomán kirajzolódott, hogy az osztrák tartományban a parlagfűfertőzés mértéke magasabb volt, mint Magyarországon - tette hozzá.

Gyuricza Csaba kiemelte, hogy ezt az agresszív gyomnövényt teljesen kiirtani nem lehet, de terjedését és magszórását a lehetőségekhez képest gátolni kell. A központ célja, hogy növelje a felderített területek nagyságát. Ehhez a helikopteres felderítés mellett drónokat is alkalmazna a jövőben, ami lényegesen olcsóbb megoldás lenne - mondta.

Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) levegőhigiénés szakértője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy idén, a parlagfűnek kedvező időjárás miatt, két héttel korábban - már júniusban - elkezdődött a szezon. A tüneteket okozó pollenszint három hónapig tartott, és augusztus elején érte el a magas, extrém magas szintet.

A szakember kitért arra, hogy az országban húsz mérőállomás működik, és a pollenregiszternek köszönhetően napi szinten lehet tájékozódni a terhelés mértékéről. Elmondta azt is, hogy Magyarországon egymillióan szenvednek a parlagfűpollen által okozott allergiától, és egy felmérés szerint kilencven százalékuk napi szinten tájékozódik az erre létrehozott információs oldalakról.