Próbáld meg: legalább ma ne gyújts rá!

A dohányzás elleni világnapon, minden év novemberének harmadik csütörtökén arra szólítják fel a dohányzás rabjait, hogy (legalább) egy napig függesszék fel káros szenvedélyüket. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azt szeretné elérni, ha ez a füstmentes időszak egy életen át tartana.

A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a koszorúér-betegségek 25-30%-ért felelős.

A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Már a 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. A 12-14 éves lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka dohányzik, a 18-30 éves nőknek pedig a 42 százaléka. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál.

A dohányzás a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, amely során a szervezetbe került anyagok károsítják az ereket és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét. A szívinfarktus kockázata a dohányosok körében sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében, ugyanis azoknál, akik nap, mint nap rágyújtanak, a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezethet. A plakkok egy része hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül vérrög okozta koszorúér-elzáródást, infarktust vagy hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta prof. dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni. Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát – fűzte hozzá a professzor, hiszen, ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna! 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, ugyanakkor egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, míg 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év múlva pedig negyedével csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén.

Mindenkinek, dohányzóknak és nem dohányzóknak egyaránt közösen kell fellépniük, és mindent meg kell tenniük, hogy megálljt intsenek az egész társadalmat sújtó szenvedélybetegségnek. Érdemes fontolóra venni, hogy önmagunk és szeretteink egészsége érdekében, ne csak ezen a napon, hanem egész évben tartson a füstmentes időszak, hiszen minden egyes slukknak egészségkárosító hatása van. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait.

Hazánkban az elmúlt években végrehajtott dohányzás ellenes intézkedések minden bizonnyal meg fogják hozni egészséges gyümölcseiket. Az eladott dohánytermékek mennyisége jelentősen visszaszorult, a fiataloknak nehezebb hozzáférni a cigihez. Európai tapasztalatok szerint az ilyen – a passzív dohányzást is mérséklő – intézkedések már egy-két év alatt a szívinfarktusok előfordulásának csökkenésében mérhetőek, amint azt egy friss dán felmérés már bizonyítja. Dániában még a szaporodó cukorbaj infarktust okozó terjedését is át tudta törni a teljes közterületi dohányzási tilalomból származó infarktus előfordulás csökkenés.
.
A nemzetközi "Ne gyújts rá"- mozgalom 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára. Célja, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire. Az idei világnap témája, a passzív dohányzás visszaszorításáért meghozott intézkedések minél szélesebb körben történő megismertetése.
A dohányzásellenes küzdelemre szükség van, Magyarországon ugyanis minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek óta sem tudják visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik: minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigizett.

Nem dohányoznak a Fül-Orr-Gégészeti Klinika orvosai

Egy orvos sem dohányzik már a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján, mindezt tíz év alatt érték el. Volt, aki leszokott, az új kollégák közül pedig napi szinten senki nem dohányzik – mondja dr. Noszek László főorvos. Szerinte éppen ők, fül-orr-gégészek szembesülnek leginkább a ténnyel: a dohányzás fokozott kockázatot jelent a daganatok kialakulásában, így nemdohányzóként ezt hitelesen is tudják képviselni - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. 

A klinikán a 2012-es törvényi tiltás óta nem lehet dohányozni, így ha egy dohányos nem akar kiszakadni a munka ritmusából, nem tud kimenni az utcára elszívni egy cigarettát. Ez is segítette, hogy az orvosok közül sokan abbahagyták a dohányzást. Nem véletlen, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a fej- nyaki daganatok kialakulásában mekkora a dohányzás kockázata. A cigaretta elsősorban a szájüregben és a légutakban okoz visszafordíthatatlan folyamatokat, a gége- és garatrák gyakori okozója. Tapasztalat szerint a pipázás és a szivarozás inkább nyelv- és ajakdaganathoz vezethet. Ennek oka a közvetlen érintkezés nagy koncentrációban a daganatkeltő hatású anyagokkal, mint a példásul a kátrány vagy a nikotin. Mindezek mellett bizonyított, hogy az erős dohányzás nemcsak a tüdőrák, hanem a húgyhólyag- és bizonyos típusú emlőrák kialakulásáért is felelőssé tehető.

Az asszisztensek, műtősök, ápolók között sajnos még vannak dohányosok – mondja dr. Noszek László. Közülük van, aki asztmás, allergiás és mégsem tudott eddig még leszokni, pedig szeretne. A főorvoshoz sok munkatárs fordult segítségért, és többen jelezték, hogy szívesen vennének részt egy csoportos programban. Ezt azért tartotta jó ötletnek, mert a pszichés támogatás nagyban segíthet letenni a cigarettát. Hiszen az egyik kolléga „húzhatja és vissza is húzhatja" a másikat, pl. aki még dohányzik, csábíthatja magával az épp leszokni próbáló kollégát, de ha együtt szoknak le, ez fel sem merül.

Dr. Noszek László a lehetőségeket keresve egyetemen belül két leszokást segítő lehetőséget is talált – a Pulmonológiai Klinikán és a Családorvosi Tanszéken-, de mindkét módszer az egyéni leszokást segíti. Nem adta fel és tovább keresett. Egy véletlen beszélgetés közben derült ki, hogy az egyetem Népegészségtani Intézetében épp a közelmúltban végzett el két munkatárs egy csoportos leszokást támogató képzést. Egyikük, dr. Terebessy András tanársegéd elmondta, ha összejön a létszám, a Fül- Orr- Gégészeti Klinika dolgozóiból állhat össze az első csoportjuk. Amennyiben sikerül elindítani, kíváncsiak lesznek, hogy a csoport tagjai közül hányan tudják véglegesen letenni a cigarettát. Jövőre szeretnék elérni, hogy a Fül-Orr- Gégészeti Klinikán a száz munkatárs mindössze 10 százaléka dohányozzon.

Sohasem késő!

November 19-e a COPD világnapja és november harmadik csütörtök az idén 20-a a „Ne gyújts rá" világnap. A két világnap két összetartozó fogalomra, a dohányzás ellenes küzdelemre és a dohányzás okozta betegségekre, közülük is az egyik legtöbb embert érintő betegségre, a COPD-re hívja fel a figyelmet, áll a Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet , valamint az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont közös közleményében.

A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease), a fulladással, köhögéssel és fáradékonysággal járó idült légúti megbetegedés valódi népbetegség a fejlett országokban. Magyarországon mintegy hétszázezer embert érint. Sokan nem is tudnak a betegségükről, azt gondolják, hogy az ötvenes éveik tájékán megjelenő tünetek a korral járnak. Pedig, ha idejében fedezik fel a betegséget, akkor eredményesebben lehet kezelni.

Sohasem késő! A nemzetközi COPD világnap szlogenje. Sohasem késő elmenni panaszainkkal a szakorvoshoz, de sohasem késő leszokni a doöhányzásról betegként sem! Sohasem késő az egészségeseknek segíteni a betegeknek a gyógykezelésben, a mozgásban, a dohányzás abbahagyásában!

A COPD legfőbb kiváltó oka a dohányzás. A betegek 80%-a dohányzik, vagy dohányzott, míg a dohányosok 20%-a lesz COPD-s beteg valamikor élete során. A dohányzás abbahagyása a már kialakult betegségnél is nagyon fontos. Ez a sikeres gyógykezelés legfontosabb eleme. Ma már országszerte több mint száz tüdőgondozóban várják erre kiképzett szakemberek a leszokni vágyókat.

A leszokás lehet egyéni, de lehet csoportos is. Lehet gyógyszermentes és erős nikotinfüggőség esetén lehet farmakoterápiás, gyógyszerrel támogatott. Azoknak a dohányosoknak, akik nem szeretnének elmenni egy szakorvosi rendelőbe rendelkezésére áll a telefonos leszokás támogatás lehetősége. A 06-80-44-20-44 ingyenes zöld szám hívását követően lehetőség nyílik arra, hogy képzett szakemberrel beszélje meg a hívó a leszokás lehetőségeit és a szakember rendszeresen felhívja és segítsen a leszokásban.

A COPD leghatékonyabb gyógymódja: a dohányzás mentesség – a korszerű és folyamatos gyógyszeres terápia – az állapothoz igazított rendszeres mozgás.

Nemzetközi adatokat is figyelembe véve a COPD-s betegek mintegy harmada, a súlyosabb esetek kerülnek felfedezésre, s akiknél kórismézték a betegséget azoknak is csupán a fele-harmada használja előírásszerűen a gyógyszereit, 40 százalékuk pedig a felismert betegsége ellenére tovább dohányzik. Ilyen adatokat ismerünk Magyarországon is. A tüdőgyógyászati szakma célkitűzése, hogy ismerjük fel a betegek nagyobb arányát, legalább 50%-át, 60%-uk használja rendszeresen a gyógyszereit és 3% alá csökkenjen a dohányzó COPD-s betegek aránya.

A dohányzás tiltása a közforgalmú helyeken egyértelműen sikertörténet Magyarországon. A közvélemény kutatási adatok, a törvény betartását ellenőrző hatóság adatai alapján is megállapítható, hogy az intézkedés magas támogatottsága a bevezetést követő két évben sem csökkent. Magyarországon az intézkedés bevezetését követő években a dohányosok népességen belüli arányában és a cigarettafogyasztásban jelentős csökkenés mutatkozott.

Összességében elmondható, hogy 2013-ban a felnőtt lakosságon belül kevesebben dohányoztak és kevesebb dohányterméket fogyasztottak. A dohányzók aránya a felnőtt lakosság körében egy év alatt több, mint 8%-al csökkent. A zártkörű helyeken a dohányzás teljes tiltásának a gazdasági hatásai is kedvezőek, sem a vendéglátóiparban dolgozók száma, sem a vendéglátóhelyek száma, sem a vendéglátásból származó bevételek nem csökkentek. A WHO támogatásával „Dohányfüstmentes Magyarország" címmel az OEFI Dohányzás Fókuszpont esettanulmányt készített a Nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításának hatásvizsgálatáról, mely angol nyelven már elérhető.

Az esettanulmány célja bemutatni azokat a dohányzás visszaszorítását hatásosan elősegítő intézkedéseket, melyek az elmúlt években kerültek bevezetésre és ilyen rövid időn belül ennyinek a bevezetése egyedülállónak számít a WHO FCTC Részes Felei és az Európai Unió tagállamai között is.

Helyettes államtitkár: nagy társadalmi támogatottságú a nemdohányzók védelméről szóló törvény (MTI)

Egyik kormányzati intézkedésnek sem volt olyan nagy társadalmi támogatottsága, mint a nemdohányzók védelméről szóló törvény több mint két évvel ezelőtti szigorításának - mondta az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Beneda Attila a Ne gyújts rá! mozgalom világnapja alkalmából elmondta, hogy Magyarországon még mindig vezető halálok a tüdőrák, amelynek kialakulásáért elsősorban a dohányzás tehető felelőssé. Kiemelte, kevés szó esik a krónikus obstruktív tüdő-, illetve légúti megbetegedésről (COPD), amely jellemzően a dohányosok betegsége.

A helyettes államtitkár jelezte, a népegészségügy területén eddig megtett intézkedések mellé újakat szeretnének bevezetni, és mindenképpen a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

Mint mondta, a törvényi szigorítás óta eltelt években a felnőttek körében csökkent a dohányosok száma, azonban a fiataloknál nem történt érdemi változás, ezen a területen még sok a tennivaló.
Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai intézet főigazgatója a november 19-i COPD-világnap alkalmából elmondta, a krónikus betegség kialakulása elsősorban a dohányzáshoz köthető "klasszikus" népbetegség. Magyarországon a becslések szerint hétszázezer ember szenved COPD-ben, amely egyre súlyosabb tüneteket okoz.

A fulladással, köhögéssel és fáradékonysággal járó idült légúti megbetegedés leghatékonyabb gyógymódja, ha az érintett abbahagyja a dohányzást, de szükséges a korszerű és folyamatos gyógyszeres terápia és a mozgás is.

Kovács Gábor szólt arról, hogy a hétszázezer betegnek csupán a fele fordul orvoshoz, közülük is csak ötven százalékuk követi az orvosi előírásokat, és 40 százalékuk váltja ki a gyógyszerét. A főigazgató közölte, száz tüdőgondozóban kérhetnek segítséget országszerte azok, akik abbahagynák a dohányzást, emellett telefonos leszoktatás-támogatás is lehetséges, ehhez a 06/80-44-20-44-es ingyenes zöld számot kell hívni, ahol szintén szakember ad segítséget.

Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője úgy vélte, jó intézkedésekkel és korlátozásokkal lehet eredményeket elérni a dohányzás visszaszorítása területén.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében 2012. január 1-jétől nem lehet dohányozni zárt helyeken, busz- és villamosmegállókban, aluljárókban, gyermekintézmények, kórházak és egyéb közforgalmú intézmények öt méteres körzetében.

Demjén Tibor ismertetve a fókuszpont felmérését, elmondta: az intézkedések hatására jelentősen csökkent a magyarországi cigarettafogyasztás, a dohányzók aránya a felnőtt lakosság körében mintegy 8 százalékkal csökkent és összességében 4 milliárd szállal kevesebb cigaretta fogyott tavaly.

Csökkent a 13-15 éves korosztályban az alkalmi dohányzók száma is, a naponta dohányzó fiatalok körében azonban kismértékű emelkedés tapasztalható.