Amikor stressz ér bennünket bekapcsol szervezetünk riasztórendszere, testünk izmai – a nyelésért felelős izmokat is beleértve – megfeszülnek.
Mintha gombóc lenne a torkomban! – szoktuk mondani, amikor kellemetlen, feszítő, idegentestérzést tapasztalunk a torkunkban. Mivel a gombócérzés hátterében számtalan betegség állhat, ezért csak a pontos diagnózis megállapítását követően lehet a megfelelő kezeléssel orvosolni a tüneteket. Előfordul azonban, hogy nem mutatható ki konkrét elváltozás, ilyenkor stressz, szorongás vagy érzelmi zavar lehet a kiváltó ok – tudtuk meg dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátertől, a Fül-orr-gége Központ orvosától.
Mi okozza a gombócérzést?
Globus szindróma (globus pharyngeus) esetén a páciensek a torok irritációjáról, feszülő, kaparó vagy duzzanatérzésről számolnak be. Gombócérzést számtalan betegség okozhat, így többek között mandula- vagy arcüreggyulladás, reflux, pajzsmirigybetegség és allergia, szívbetegség; de a garattájék anatómiai eltérései és daganat is állhatnak a háttérben. A tünetek nyelés vagy evés hatására javulhatnak, míg a stressz, szorongás és idegesség, súlyosbíthat az állapoton. Az időszakos vagy állandó tünetek rendkívül meg tudják nehezíteni az érintettek életminőségét, és – elsősorban a súlyosabb, szervi elváltozások kizárása érdekében – mindenképpen érdemes fül-orr-gégész felkeresése, aki további szakembereket (pl. gasztroenterológust, endokrinológust) is bevonhat a diagnózis tisztázása érdekében, illetve képalkotó vizsgálatokat is javasolhat – mondta el dr. Holpert Valéria.
Amikor ne késlekedjünk!
A torokban tapasztalható gombócérzés az esetek többségében nem igényel beavatkozást, ám ha a tüneteink mellé a nyaki nyirokcsomó megnagyobbodása, nyelési képtelenség vagy fájdalom, fogyás, hőemelkedés vagy láz is társul, ne késlekedjünk, azonnal keressük fel fül-orr-gégész szakorvost!
Pszichés okok is állhatnak a gombócérzés hátterében – hogy kezeljük ezeket?
A gombócérzés hátterében sokszor húzódik meg pszichés ok. Amikor stressz ér bennünket bekapcsol szervezetünk riasztórendszere, a felszabaduló stresszhormonok hatására felgyorsul szívverésünk, anyagcserénk és légzésünk, testünk izmai – a nyelésért felelős izmokat is beleértve – pedig megfeszülnek. Az állandósult stressz sajnos a tünetek súlyosbodását okozza, ezért a páciens saját állapota miatti fokozódó szorongását nagymértékben csökkentheti a szakember megnyugtató diagnózisa, ami kizárja a riasztó szervi okokat.
Ha panaszaink pszichés eredetűek, pszichológus vagy pszichiáter bevonásával érdemes folytatni a kezelést, szükség esetén akár antidepresszáns kezelés is szóba jöhet. Hatékonyan alkalmazható a kognitív viselkedésterápia, melynek segítségével az érintettek képesek lesznek a negatív érzéseik, gondolataik és testi tüneteik által fenntartott ördögi kört megszakítani, és saját erőforrásaikat is egyre inkább megtapasztalják.
A globus szindrómától szenvedő betegek azonban életmódváltással, néhány apró szokás megváltoztatásával és feszültségoldó technikák elsajátításával is sokat tehetnek magukért.
Néhány tipp, hogy csökkentsük a gombócérzést
Kerüljük a torokköszörülést és az üres nyelést, valamint ügyeljünk a megfelelő hidratáltságra! Ha a gombócérzés jellegzetes tüneteit észleljük, kortyoljunk vizet, ez segíthet a torok ellazításában.
Hagyjuk abba a dohányzást, mert ez szintén irritálhatja a torkot!
Ha úgy érezzük, hogy tüneteinket elsősorban a stressz váltja ki, légző- és relaxációs gyakorlatokat is érdemes beiktatni a hétköznapokba. Gyakoroljuk a hasi légzést!
A nyak, az állkapocs és torok területén lévő izmok ellazításával, gyengéd átmozgató gyakorlatokkal is eredményesen kezelhetjük a problémát. Ehhez érdemes gyógytornász segítségét kérnünk.
A nevetés és a kuncogás az egyik legtermészetesebb módja, hogy megszabaduljunk a torokban tapasztalható szorító érzéstől; de érdemes kipróbálni az ásítás-sóhajtás kombinációját is (belégzéskor ásítunk, kilégzéskor pedig halkan sóhajtunk).
Nyelvünkkel simítsuk végig fogaink külső felszínét mindkét irányban, miközben ajkainkat zárva tartjuk (naponta többször is ismételjük el a gyakorlatot)!
Imitálunk rágást! Nyissuk ki legalább kétujjnyira a szánkat, és mozgassuk át állkapcsunkat, mintha egy egyre növekvő falatot kellene rágnunk!