Előtérbe kerülnek az újabb őssejtkutatási eredmények potenciális etikai következményei.
Az őssejtkutatásban bekövetkezett újabb fejlemények nyomán várható, hogy néhány hónapon belül heves vitára kerül majd sor a brit parlamentben már humán megtermékenyítási és embriológiai törvénnyel kapcsolatban.
A jelenlegi jogi szabályzás megteremtette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság őssejtkutatásokkal foglalkozó biotech cégek és tudományos kutatócsoportok bázisává váljék.
A most kibontakozó vitában azonban, melynek egyik fő motorja a Bristows jogi iroda, mindinkább előtérbe kerülnek az újabb őssejtkutatási eredmények potenciális etikai következményei.
Neil Scolding professzor (klinikai idegélettani tudományok, Frenchay kórház, Bristol) szerint a beültethető pluripotens őssejtek (IPS-ek) tavalyi felfedezése jócskán tágított a téma és ügy dimenzióin, mert az emberi embriók létrehozása és elpusztítása nem szükségképpen eredményez őssejteket – ellentétben az embrió-őssejtek izolálásával.
James Thomson professzor (Wisconsini Orvosi Egyetem, USA) és munkatársai, valamint Sinja Jamanaka professzor (Japán) team-je bejelentette, hogy négy gén bekapcsolása a normális felnőtt sejtet olyan sejtté alakítja, amely az embrionális őssejt valamennyi jellemző tulajdonságával rendelkezik. Nem kerül sor tehát humán embrió létrehozására, amely a korábbi embrionális-őssejt kutatások során a legjelentősebb etikai problémát jelentette, jelentette ki Scoldin professzor.
A Scrip kérdésére azonban Dr.Stephen Minger, a londoni King’s College igazgatója arra mutatott rá, hogy az IPS-ek is vethetnek fel újabb, „saját" problémákat, és bár valószínűleg fantasztikus kutatási eszközök, klinikai kutatások céljából való létrehozásukkal kapcsolatban nem árt az óvatosság. A transzformálógének [transforming genes], mondja, több másolatban vannak jelen aaz IPS-sejtekben, és képesek lehetnek rá, hogy rákot okozzanak.
Scolding utalt rá, hogy létezik egy harmadik típusú sejt, a felnőtt [adult] őssejt is, amelyeket nem kezelnek hasonlóan erős etikai fenntartásokkal. Felnőtt szövetből izolálják őket, ahol a sebgyógyulásban játszanak szerepet, és lehetséges klinikai hasznukra vizsgálatok utalnak. Csak egyetlen tudományszakban, a kardiológiában harminchárom klinikai vizsgálatot végeztek felnőtt őssejtekkel, ebből huszonnyolc a gyógyászati potenciál kezdeti jeleit eredményezte.
Jane Asher (színésznő), az Egyesült királyság Parkinson Társaságának elnöke úgy véli, hogy a Parkinson-kór és más gyógyíthatatlan neurológiai betegségek gyógyítására az őssejtkutatás jelenti az egyetlen valós reményt. A szervezet már most is több kutatási projektet támogat, és újabbakat is felkarolna – közölte Asher.