Régi veszély - új kampány

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet a média bevonásával felhívást tesz közzé, amelynek célja felhívni a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, hiszen sok lehetőség van ezeknek a halálos kimenetelű betegségeknek elkerülésére a helyes életmód választásával. Ennek során a fő hangsúly a három megelőzési tényezőn van, az egészséges táplálkozáson, a rendszeres testedzésen és a stressz-kezelésen.

A felhívás közzéttételéhez sikerült a Szívbarát Programot bonyolító Egészséges Magyarországért Egyesületet is megnyerni, amely munkájával támogatja a lakosság ismereteinek bővítését. Az RTL KLUB segítségével egy televíziós miniprogram is indul, amelynek főszereplője Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki testközelből is tapasztalhatja, hogy milyen óriási problémákat okoznak a keringési betegségek hazánkban. Ezzel kapcsolatban Gábor Edina, az OEFI főigazgatója elmondta: „Nagyon fontos, hogy az emberekhez eljussanak az üzeneteink, hiszen apró lépésekkel, kisebb-nagyobb életmódbeli változtatásokkal rengeteget tehetünk az egészségünkért és a szívünkért. Mindenkinek tudnia kell, hogy nem teljesíthetetlen változásokat kell végrehajtaniuk, hogy tovább élhessenek egészségesen, hanem lépésről lépésre kell haladniuk.

A legfrissebb rendelkezésre álló, KSH adatok szerint 2008-ban összesen 64749 magyar lakos vesztette életét a keringési rendszer betegségei okán, ennek 55%-a nők, míg 45%-a a férfiak közül került ki. Elszomorító, hogy a szívbetegségek megjelentek már a viszonylag fiatal, középkorúak körében is: 2008-ban az elhunytak közül 1900-an még az ötvenéves kort sem élték meg, 17%-uk pedig 65 év alatti volt. Az erősebb nem képviselőit fiatalabb korban sokkal nagyobb mértékben érintik a szívbetegségek, mint a nőket, hiszen a 65 év alatti elhunytak 72%-a férfi volt. Ugyanakkor a 65 évnél idősebbek körében már többen vannak a nők, itt 60-40%-os az arány a nők „javára". Ezért többek között a menopauza is okolható, mivel a változó kor megemeli a nők koleszterinszintjét, ami a szívbetegségek egyik fő fontos kockázati tényezője.

A szív- és érrendszeri betegségek kiváltó oka elsődlegesen az életmódban keresendő. A civilizált társadalmakban megváltoztak a táplálkozási szokások, a kényelmi vívmányok, ráadásul az ülőmunka miatt minimálisra csökkent az emberek életében a testmozgás, a sportolás szerepe, sőt a fogyasztói társadalomban egyre gyakoribb a stressz. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholizmus) mellett ez a három – táplálkozás, testedzés, stressz – tényező az, ami leginkább befolyásolja a keringési betegségek, a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulását. Az Egészségügyi Világszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a kockázati tényezők kiiktatásával, egészséges táplálkozással és rendszeres testedzéssel, megfelelő stresszkezeléssel akár 60%-kal lehetne csökkenteni a betegek számát.

A magyar étkezési szokások eltérnek a javasolt táplálkozási irányelvektől
Általánosságban elmondható, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik fő tényezője a helytelen táplálkozás. A nagyzsírtartalmú, sóban és cukorban gazdag élelmiszerek fogyasztása, az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel egyaránt hozzájárul a magas koleszterinszint, az elhízás és a cukorbetegség létrejöttéhez. A WHO irányelvei szerint ideális esetben zsiradékból a napi energia-bevitel max. 25-30%-át kellene fedeznünk, ezzel szemben például Magyarországon ez az arányszám 38% felett van.

A 2002-es World Health Report szerint azokban az országokban, ahol a zöldség és gyümölcsfogyasztás nem éri el a napi 600 grammot, ott 30%-kal nőtt a szívinfarktus és 20%-kal a stroke előfordulása, mint azokban az országokban, ahol meghaladja . Ehhez képest Magyarországon jelenleg 499 gramm/nap az egy főre eső átlagos zöldség- és gyümölcsbevitel. Ezekkel az adatokkal hazánk a közepesen veszélyeztetett országok kategóriájába esik, de ma már idehaza is többféle lehetőség segíti a fogyasztókat abban, hogy szívbarát módon étkezzenek.

Az Egészséges Magyarországért Egyesület irányítja a Szívbarát Programot az Egészségügyi Minisztérium megbízásából, amely az általános tájékoztatás mellett szívbarát logóval jelöli a kritériumrendszerének megfelelő élelmiszerek körét. Jelenleg 15 olyan élelmiszer kapható Magyarországon, amely megfelel a Szívbarát Program kritériumainak, tehát bátran beilleszthető egy szívbarát étrendbe. A külön jelölés megkönnyíti a lakosok tájékozódását, választását, hogy kiegyensúlyozott étrendet tudjanak kialakítani.

Európában a folyamatos ülés életmóddá vált
A szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának másik fő tényezője a mozgásszegény életmód. A Nielsen 2008-as internetes felméréséből kiderült, hogy a magyarok 56 százaléka tartja magát többé-kevésbé túlsúlyosnak, de csak 18 százalék próbálkozik fogyással, ami Európában messze a legalacsonyabb arány. Legtöbben étkezési szokásaikon változtatnak, hogy megszabaduljanak fölöslegesnek gondolt kilóiktól.

Bár a magyarok 98%-a azt mondja magáról, hogy ő állandóan lót-fut, de a rendszeres testedzéssel, a sportolással mégis hadilábon állunk. A megkérdezettek közül, minden harmadik szokott sétálni, és minden tízedik tornászni, gimnasztikázni. A futók vagy kocogók aránya 8, a csapatsportot űzőké és aerobicozóké 6-6 százalék. Az úszást, jógát, valamint a teniszezést, pingpongozást, tollaslabdázást vagy squasht 4-4 százalék nevezte meg. A rendszeres, heti minimum három alkalommal 45-50 perces fizikai aktivitás – 180 mínusz az életkor percenkénti pulzusszámmal – pedig fontos lenne, hiszen ezzel kordában tartható a testtömeg és a növekszik a szervezet általános erőnléte, edzettsége.

A stressz is növeli a szívinfarktus kockázatát
A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mellett a folyamatos stressz is közrejátszik abban, hogy egyre többen szorulnak orvosi ellátásra szív- és érrendszeri problémáik miatt. A túlfeszített munka, a gazdasági válság és a munkahelyi problémák egyaránt közrejátszanak abban, hogy az emberek többsége folyamatos stressznek van kitéve. Az OSHA (Európai Munkahelyi és Egészségügyi Ügynökség) adatai szerint az uniós munkavállalók 22%-a valamilyen stressz okozta betegségben szenved, illetve 78%-uk érzi magát huzamosabb stressznek kitéve. A legnagyobb stresszadatok Svédországból, Finnországból és Dániából érkeztek, a legkisebbek Szlovákiából és Lengyelországból, Magyarország a középmezőnyben helyezkedett el 27%-os mutatójával.