Rossz levegőben is szorgosan dolgozunk

Az egészségtudatos munkakörnyezet és a fenntarthatóság jegyében a „Légből kapott egészség" címmel tartottak beltéri légtechnikai szakmai konferenciát csütörtökön a fővárosban. A hiánypótló konferencia a beltéri levegőminőség jelentőségére és az egészségre gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet. A konferencia célja volt a paradigmaváltás elindítása, hogy a munkahelyi levegőminőség ellenőrzése ne mellőzött kiadási tétel legyen a cégek életében, hanem egészségügyi hátterével a felelős vállalatok tevékenységének része.

Életünk jelentős részét a négy fal között, zárt térben töltjük. Ennek ellenére kevés figyelmet szentelünk a beltéri levegő minőségére pedig az közvetlenebb és markánsabb hatással van egészségünkre, mint gondolnánk. A belső terekben, így a munkahelyünkön is, akár százszor magasabb a szennyezőanyag-koncentráció, mint kültéri levegőben, így legalább száz ok van, amiért kiemelten szükséges a légcserélő rendszerek tisztítása, karbantartása. Azonban napjainkban a vállalatok még mindig csupán kiadási tételként tekintenek a levegőcserélő rendszerek karbantartására, és nem számolnak az egészségtelen beltéri levegő okozta megbetegedésekre, amelyek hosszú távon sokkal komolyabb kiadásokhoz vezethetnek.

A beltéri levegőszennyezettség ugyanis számos negatív élettani hatást és tünetegyüttest eredményez, mint például a fejfájás, szemgyulladás, torok kiszáradása, köhögés, fáradékonyság, továbbá az allergia, az asztma vagy egyéb légúti és tüdőbajok, sőt akár olyan életveszélyes fertőzések is elterjedhetnek, mint a legionella, azaz a légiósbetegség kórokozója. A probléma jelentőségét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismerte, szakértők szerint a gyár és irodaépületek mintegy felében lép fel az ún. „beteg épület szindróma", Nyugat-Európában ennek a jelenségnek tudható be a munkakiesés mintegy harmada, amelynek komoly egészség-gazdaságtani hatása is van a cégekre nézve.

„Az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a beltéri levegőszennyezettség okozta problémákra, illetve arra, hogy attól, hogy egy probléma szabad szemmel nem látható, még nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni vele. A munkahelyül szolgáló épület tulajdonosainak, üzemeltetőinek döntő többsége nincs tisztában a beltéri levegőminőségi problémák súlyával és a kockázatcsökkentés lehetőségeivel, pedig a levegőtisztasági feltételek megteremtése elsősorban a vállalatok és munkáltatók felelőssége" - hangsúlyozta Laki Zsolt légtechnikai szakértő.

Az előadások során kiderült, hogy szakszerű karbantartás és tisztítás nélkül a légtechnikai rendszerek elszennyeződnek, a penész-, élesztő gombák és atkák telepeket képeznek a berendezések belsejében. Ezek anyagcsere termékei, valamint a lerakódott por, építési- és/vagy szigetelő anyagok maradványai a levegő áramlása révén a munkahelyi terekbe kerülnek, ahol betegségeket okoznak.

„Fontos, hogy ne csak a betegeket, hanem a betegek környezetét is megvizsgáljuk és megfelelően kezeljük. Az erre vonatkozó aerobiológiai vizsgálatokkal megállapítható milyen allergén mekkora koncentrációban található a beteg környezetében, ez alapján személyre szabott és eredményes megoldás születhet" – mondta el Magyar Donát aerobiológus.

„Számos alternatív megoldás létezik a levegőminőség folyamatos kontrolljára, így például a kiépített referencia pontokon történő rendszeres mikrobiológiai vizsgálat. A rendszereket tehát időről-időre fel kell mérni és értékelni kell a fertőzések kockázata szempontjából" – hangsúlyozta Laki Zsolt.