A legveszélyeztetettebbek a koraszülöttek és az 1-3 hónapos újszülöttek, akik RSV fertőzés során, akár gépi lélegeztetésre is szorulhatnak.
Az RSV (respiratory syncytal virus) náthás tüneteket és kínzó, száraz köhögést is okoz. Az egyik leggyakoribb légúti kórokozó az őszi-téli időszakban, két-három éves koráig a gyermekek nagy része átesik a fertőzésen. Tüneteiről és kezeléséről dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Felnőttek is elkaphatják a fertőzést, ám ők és a nagyobb gyerekek rendszerint náthás tünetekkel átvészelik a betegséget. A kigyerekeknél és az 1 éves kor alatti csecsemőknél ezzel szemben akár kórházi kezelést is igénylő nehézlégzést, tüdőgyulladást is okozhat. A legveszélyeztetettebbek a koraszülöttek és az 1-3 hónapos újszülöttek, akik RSV fertőzés során, akár gépi lélegeztetésre is szorulhatnak.
„Az RSV kezdetben a legkisebbeknél is megfázásos tüneteket okoz. A komolyabb tünetek abból adódóan jelentkeznek, hogy a vírus a kislégutak nyálkahártyájának gyulladását okozza. A gyulladt, ödémás nyálkahártya és a gyulladás következtében jelentkező fokozott váladéktermelés beszűkíti, súlyos esetben elzárja a kislégutakat. Minél kisebb a gyermek, ezek a légutak annál kisebbek, így a szövődmények is súlyosabbak lehetnek.”
Az RSV tünetei
• náthás tünetek: orrfolyás, esetleg láz
• száraz, kínzó köhögés
• légzési nehézség
• zihálás
• sípoló légzés, szörtyögés, pattogásszerű légzési hang hallható a tüdők felett mind ki-, mind belégzésben
• nyögő légzés
A betegség lefolyása attól is függ, hogy a gyermek esetében a vírus melyik típusa okozza a fertőzést.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A náthás tüneteket otthoni praktikákkal tudjuk enyhíteni: fontos a rendszeres orrtisztítás, orrszívás, orrspray használat. Bőséges folyadékfogyasztás, szükség esetén lázcsillapító adása javasolt.
„Ha a gyermeknél magas láz jelentkezik, köhög, esetleg köhögőrohamai vannak, sűrű, tapadós orrváladék jelenik meg, nehézlégzése jelentkezik, akkor mindenképp orvoshoz kell vinni.”
Hogyan kezelhető?
Az RSV diagnózisához vérvizsgálatot végezhetnek, vagy orrváladékból történhet RSV gyorsteszt meghatározás, hogy a kórokozót beazonosítsák.
A vérkép és a gyulladásos paraméterek vizsgálata segít a bakteriális fertőzések kizárásában. A betegség során mellkasröntgen elvégzésére is sor kerülhet.
Ha a gyermek állapota alapján indokolt, a kezelőorvos kórházba utalhatja a kis beteget, ahol tüneti - bizonyos súlyos, speciális esetekben - antivirális szereket és a kiszáradás megelőzésére infúziót is kaphat.
Amit a megelőzés érdekében tehetünk
Az RSV kórokozó közösségekben gyorsan terjed, a fertőzések többsége az októbertől áprilisig tartó időszakra esik. Sajnos egy szezonban akár többször is el lehet kapni, így indokolt esetben a kezelőorvos javasolhatja a védőoltást a gyermek részére.
„RSV ellen létezik védőoltás, ez elsősorban koraszülöttek számára, veleszületett szívbetegség, vagy krónikus tüdőbetegség esetén javasolt. Az oltás során a gyermek nem a legyengített kórokozót, hanem az ellenanyagot kapja meg, éppen ezért az oltást rendszeresen ismételni kell: a téli időszakban havonta.”
A megelőzés egyéb lépései nem különböznek az egyéb téli betegségek elleni védekezéstől:
• gyakori kézmosás javasolt
• ha betegek vagyunk, amennyire lehet kerüljük a szoros kontaktust a gyermekkel
• mivel a vírus órákig életképes maradhat különböző felületeken, érdemes a téli időszakban időként fertőtleníteni a kisdedek által használt játékokat, használati tárgyakat, ill. például a kilincseket.