Segítő gyógynövények a fogyókúrában

A túlsúly és az elhízás korunk egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Sokkoló adat: a fejlett országokban az érintettek aránya ötévente megduplázódik. Nem csoda hát, hogy fokozódik az érdeklődés a súlycsökkenést ígérő, gyógynövény alapú készítmények iránt.

„Az elhízás, mint kóroki tényező, számos betegség kialakulásának hátterében igazolható" – figyelmeztet dr. Balázs Andrea, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének munkatársa, aki tanulmányában azt foglalta össze, hogy a súlycsökkentésre használt gyógynövények közül melyik milyen hatással van pontosan az emberi szervezetre - számol be a Semmelweis Figyelő.

A plusz kilók olyan kórállapotokhoz vezetnek, mint a kettes típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a keringési és légzőszervi zavarok, a daganatos megbetegedések a hormonháztartás egyensúlyának fölbomlása révén, illetve különböző mozgásszervi és pszichés gondok is jellemzőek a magas testtömegindexű egyéneknél.

Mekkora testsúly jelent egészségügyi kockázatot?

Számos betegség esetében pusztán a testsúly normalizálásával jelentős javulás érhető el. Bár egyelőre nem létezik száz százalékig pontos módszer a zsírszövetek arányának megállapítására, magunk is meggyőződhetünk arról, hogy súlyunk ideális-e. A már említett testtömegindex (BMI) a kilogrammban kifejezett testtömeg és a méterben mért magasság négyzetének hányadosa, tehát egy 168 cm-es, 65 kg-os személy esetében 65 / (1,68 x 1,68) = 23,03. 18,5 és 24,9 között beszélhetünk egészséges értékről, ez alatt alultápláltság áll fenn, fölötte pedig túlsúly. A centiméterek is információval szolgálnak, hiszen ha a derék- és a csípőkörfogat aránya nők esetében meghaladja a 0,85-öt, férfiaknál pedig a 0,9-et, centrális típusú, fokozott kockázatú az elhízás, mert a hasi zsírpárnák különösen veszélyesek. Orvosi berkekben használatos például a bőrredőmérés, az antropometria, a CT, az MR vagy a bioelektromos impendanciamérés.

A táplálékpiramis és a glikémiás index fontossága

„Az egészséges testsúly fenntartásához nélkülözhetetlen a táplálékpiramis ismerete" – írja a Semmelweis Egyetem munkatársa. Ez azt jelenti, hogy étrendünk alapját legjobb, ha a rostokban gazdag gabonafélék alkotják. Erre épülnek a zöldségek, a gyümölcsök, majd a tej és a tejtermékek, aztán a húsok és a húskészítmények. A csúcson az édességek a zsiradékokkal együtt állnak, belőlük igényli szervezetünk a legkevesebbet. A tápanyagok fölszívódási folyamatának fontos mutatója az ún. glikémiás index (GI), amely meghatározza a szénhidráttartalmú élelmiszerek vércukoremelő hatását. A magas GI-vel rendelkező ételek – pl. a rizs, a sült burgonya, a fehér kenyér vagy a sütemények – hirtelen és nagymértékben emelik a vércukorszintet, így nem érdemes nagy mennyiségben bevinni belőlük. Az alacsony GI-jű táplálékok (pl. müzli, tej, joghurt, alma, durum tészták) azonban lassú, kismértékű változást idéznek elő, ezért fogyasztásukkal tartósan csökkenthető az éhségérzet.

A gyógynövények ereje

„Még nincs forgalomban ilyen célra engedélyezett növényi gyógyszerkészítmény. Így a lakosság vagy engedély nélküli, vagy ismeretlen minőségű, illetve más célra engedélyezett termékeket fogyaszt" – foglalja össze a helyzetet dr. Balázs Andrea. Léteznek közvetlen hatású gyógynövények, amelyek az anyagcsere folyamatokat befolyásolják, illetve étvágycsökkentők lehetnek. Előbbiekre példa a hólyagmoszat (Fucus vesiculosus) és a keserű narancs (Citrus aurantium), míg utóbbiak közé tartoznak a természetes rostok.

A közvetett hatású gyógynövények legkedveltebbike az ördögfügefélék családjába tartozó, dél-ázsiai Garcinia cambogia fa gyümölcse. A narancsméretű tökféle héjkérgéből nyert főzetet az indiai népgyógyászatban ödémák kezelésére használták.

Legfontosabb hatóanyaga a béta-hidroxi-citromsav (HCA), amely csökkenti az étvágyat és az elraktározott zsír mennyiségét, növeli a tápanyagok metabolizmusát, továbbá gátolja a túlzott mértékben bevitt szénhidrátok koleszterinné való átalakítását. Kutatások szerint a növény kivonatának kúraszerű fogyasztása akár az étrend megváltoztatása nélkül is súlycsökkenést eredményezhet.

A balzsamkörte vagy keserű uborka (Momordica charantia L. / Cucurbitaceae) mindennapos élelmiszernek számít Távol-Keleten és a trópusokon, az ájurvédikus gyógyászatban a kettes típusú cukorbetegség kezelésére használják. A belőle készült charanteával egyidejűleg az anyagcserét és a koleszterinszintet is rendben lehet tartani.

A csicsóka (Helianthus tuberosus L. / Asteraceae) Észak-Amerikában őshonos, a XVII. században került Európába. Topinambur és jeruzsálemi articsóka néven is ismert, régebben a szegények krumplijának nevezték. Rosttartalma miatt laktató, kedvezően hat a bélműködésre, inulintartalma révén segíti a szervezet méregtelenítését.

A barnaalga (Fucus vesiculosus L. / Laminaria spp.) fő komponense a jód. Japánban elterjedt étel, Európában élelmiszer-adalékként és ízesítőként használatos. Az ehető barnamoszatok csökkentik a vérplazma koleszterinszintjét, illetve kedvezően hatnak a nemi hormonok szintjére, a menstruációs ciklusra. Az „ösztrogénfüggő" rákos megbetegedések aránya alacsonyabb azokban az ázsiai országokban, amelyekben megszokott a fogyasztása. Hátránya, hogy pajzsmirigy-túlműködést idézhet elő az arra hajlamos egyéneknél.

A pecsétviaszgombát (Ganoderma lucidum) a kínai gyógyászatban körülbelül négyezer éve ismerik, a halhatatlanság növényének hívták. Roppant értékes táplálék, hiszen termőteste aminosavakat, kevés fehérjét, szénhidrátokat, zsírt, ásványi anyagokat (magnéziumot, káliumot, cinket, mangánt, vasat, rezet és germániumot), alkaloidokat és vitaminokat tartalmaz. Hatásosnak bizonyult a gyomorfekély ellen, valamint a belőle kinyert tumorellenes és immunstimuláló bioaktív összetevők segíthetnek a HIV-1 és a herpeszvírus elleni harcban, sőt: a vérnyomást is csökkentik.

Fontos azonban, hogy orvosi konzultáció nélkül ne alkalmazzunk étrendkiegészítőket a fogyás elősegítésére, hiszen hatásukat olyan tényezők is befolyásolhatják, amelyeknek fölméréséhez egészségügyi szakértelem szükséges!