Sikeres küzdelem a stroke ellen

Május 8-án Pécsett kerül sor arra a tanácskozásra, melyen a stroke és az ahhoz vezető kockázati tényezők kezelésére kidogozott és alkalmazott magyar klinikai innovációkat veszik számba. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a harmadik leggyakoribb magyarországi halálok kockázatára és bemutassa, milyen világszínvonalú módszereket dolgoztak ki és hasznának Magyarországon a legjelentősebb centrumokban, így – többek között – Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Szegeden. Ugyancsak célja a tanácskozásnak, hogy tudatosítsa a magyar társadalomban és a szakmai közönségben, hogy mindent el kell követni a hazai szakemberek itthon tartása érdekében, ami módot ad arra, hogy a nagy súlyossági, komplikált műtéti megoldást kívánó magyar betegek itthon kaphassák meg a világszínvonalú orvosi módszertannal végzett kezelést és a gyógyulást akár külföldi betegeknek is Magyarországon lehessen felajánlani.

Mi a stroke?

A Stroke akut agyi érkatasztrófa, az agy vérellátási zavara következtében létrejövő súlyos idegrendszeri működészavar, melynek oka lehet vérellátási elégtelenség vagy koponyaűri vérzés. Ezért két formája van: agyinfarktus és agyvérzés.

Agyinfarktus esetében érfalon képződő felrakódás leválik, elzárja az agyi artériát és blokkolja a vérkeringést, agyvérzés esetén az érfalon képződő felrakódás bereped. A túlélő betegek kétharmadában olyan maradandó egészségkárosodást okoz, amely az életvitelt, az élet minőséget súlyosan rontja. Gazdasági hatása a család és a társadalom számára felmérhetetlen, a stroke által okozott egészségügyi és pénzügyi teher messze meghaladja a szív- vagy rákbetegség következményeit.

Koponyaűri vérzést, így a lágyagyhártya alatti vérzést okozhatja az agyi érfejlődési rendellenességek („értorzképződmények") megrepedése. Ilyen képződmény a zsákszerű érkiboltosulás (értágulat), orvosi néven aneurysma; a másik az érgomolyag, orvosi nevén angioma vagy érmalformatio. A lágyagyhártya alatti vérzés orvosi neve subarachnoidalis vérzés. Utóbbi rendkívül súlyos állapot, a betegek kevesebb, mint fele gyógyul meg annyira, hogy eredeti foglalkozásába vissza tudjon térni. A felnőtt népesség 2%-a hordoz aneurysmát, de vannak olyan nemzeti tanulmányok, amelyek ezt a Magyarországon több mint 200.000 egyént érinthet ez a kórállapot. Tehát egy nem ritka potenciális betegségről van szó, figyelembe véve, hogy ezek az értágulatok a fejlődésük folyamata során megrepedhetnek, és subarachnoidealis vérzést, életet veszélyeztető állapotot idézhetnek elő.

Több mint 200.000 potenciális beteg

Belátható, hogy minden olyan adat, vagy újszerű megközelítés, amely segíthet prognosztizálni, hogy a több mint 200.000 aneurysmát hordozó magyar egyénből ki lesz az a kb. évi 1000, aki a subarachnoidalis vérzést el is szenvedi, nagyon nagy jelentőségű. Különösen igaz ez, olyan foglalkozásokban, mint kamionsofőr, pilóta, vagy más olyan szakmát, hivatást művelők körében, akikre nagyszámú, más egyén van bízva. A legnehezebb kérdés az, hogy nem vérzett érfejlődési rendellenességgel jelentkező betegek közül ki jár jól azzal, ha a kóros érelváltozását műtéti úton kiiktatjuk a keringésből, még a beavatkozás 1% körüli, vagy akár a feletti kockázatát is vállalva.

Magyar orvosi innováció világszínvonalon – néhány példa

A tanácskozáson bemutatják azokat a hazai innovációkat, melyek hozzájárultak az agyi érfejlődési rendellenességek korszerű és újszerű kezeléséhez.

Szikora István és munkacsoportja (OITI, Budapest) a „virtuális világ" megközelítését választotta, olyan munkahipotézis alapján, amely a véráramlás törvényeinek (orvosi nyelven hemodinamika) jelentős szerepet tulajdonít az artériás rendszer betegségeinek kialakulásában és fejlődésében. Először igazolta humán vizsgálatokkal a nemzetközi irodalomban, hogy az aneurysmák kialakulásának hemodinamikai előidézői lehetnek, azaz képes volt az aneurysma képződés folyamatát követni, kvázi tetten érni. Áramlástani kutatásai és klinikai munkássága jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ma a klinikum rendelkezésére állnak hazánkban is olyan agyi véráramlást befolyásoló eszközök (stentek), amelyek révén a véráramlás megváltoztatásával kényszerítjük rá ezen érfejlődési rendellenességet a spontán elzáródásra.

Hudák István (PTE Idegsebészeti Klinika) az agyi érgomolyagok, orvosi nevén angiomák vagy arterio-venosus érmalformatiok kezelésére dolgozott ki a világon egyedül álló endovasculáris (azaz éren át végzett) műtéti módszert, amely révén eddig inoperabilisnak tartott betegeket lehet meggyógyítani. Ezek az érfejlődési rendellenességek is veleszületett betegségek, de az angiomák az élet során fejlődhetnek. A fejlődéssel párhuzamosan megjelenik a vérzés veszély.

Azt mondhatjuk, hogy hasonlóan az aneurysmákhoz az az ember, aki érfejlődési rendellenességet hordoz, időzített bombát hord a fejében. Azt, hogy mikor reped meg egy ilyen kóros falszerkezetű fejlődési rendellenesség, megjósolni nem tudjuk. Statisztikák ugyan vannak, hogy mekkora a valószínűsége a megrepedésnek, de ezek az adatok az individuális helyzetre nézve alig vázolják fel a kockázatot.

Az idegsebészet három alspecialitása a sugársebészet, az endovascularis sebészet és a mikrosebészet is kínál külön-külön vagy kombinálva kezelési lehetőséget. Mindhárom módszer adhat végleges megoldást, azonban a legsúlyosabb formákban Hudák István módszerének kifejlesztéséig nem volt megoldás. Műtéti módszerével, amelyet a jelenleg rendelkezésre álló embolizáló anyagokkal is lehet végezni, a súlyos minősítésű angiomák teljes elzárásának arányát 30%-ról 75-80%-ra sikerült emelnie.

A tudományos rendezvényen további két előadás is szerepel, Tóth Arnold és munkatársai (PTE, Neurológiai és Idegsebészeti Klinika, Pécsi Diagnosztikai Központ és MTA-PTE Támogatott Kutatócsoport) olyan új képalkotó módszerek (elsősorban MR) alkalmazását mutatják be agyi sérülések diagnosztizálására, amelyek nemzetközi visszhangot váltottak ki. Vajda Zsolt (Kaposi Mór Megyei Kórház és PTE Idegsebészeti Klinika) az agyinfarktusok kezelésének és megelőzésének legújabb endovasculáris módszereit (az artéria elzáródás katéteres megnyitása, az érszűkület kitágítása) mutatja be. A módszerek meghonosításával e stroke betegség-forma kezelésében óriási javulás várható hazánkban is.

Hogyan javítható az agyi érfejlődési rendellenességek kezelése hazánkban?

E betegségek kezelésének OEP finanszírozási rendszere megfelelő és jól szervezett. Ám néhány jelentős probléma nehezíti meg a minél hatékonyabb ellátást. Kevés a szakember, ezért a súlyponti kórházak ellátó rendszerének koncepciója ebben a betegségcsoportban nem alkalmazható. Az ellátás jelenleg is néhány centrumra korlátozódik. A budapesti, debreceni, pécsi és szegedi orvosegyetemekről érkeznek és képződnek az agyi érfejlődési rendellenességek kezeléséhez világszínvonalon értő szakemberek – nemcsak az egyetemi központokba, hanem a megyei kórházakba is. Ha ezek az intézmények nem találnak megfelelő modellt a szakértelem itthon tartására, ez először a megyei kórházak szakembereinél jelentkezik majd – hátrányba hozva a stroke ellátást az egész országban.

A szakember utánpótlás-képzésnek feltétele a magas éves esetszám, hiszen csak így biztosítható megfelelő team fenntartása és a tudás továbbadása. Ezt támasztja alá a betegek érdeke is, hiszen tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a nagy esetszámot ellátó centrumokban a betegek gyógyulási esélye jobb. Ugyanakkor e centrumok működését ma ellehetetleníti a teljesítmény volumen-korlátozás (TVK) alkalmazása. Hiába volna képes az ellátásra a centrum, a rendelkezésre álló intézményi HBCS ezt nem teszi lehetővé.

Éppen ezért a tanácskozáson megvitatják majd azokat a megoldási javaslatokat, melyek a szakemberek szerint feloldhatják a fenti ellentmondásokat. Ilyen javaslat az érfejlődési rendellenességek (aneurysma, angioma) ellátásának kivétele a teljesítménykorlát (TVK) alól. Ezt a technikát már sikeresen alkalmazta az Egészségügyi Államtitkárság/OEP a stroke ischaemiás kezelésének formájában.