• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Sokáig tünetmentes az érszűkület

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A sokakat érintő alsóvégtagi érszűkület egy egyszerű boka/kar index méréssel is diagnosztizálható.

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság immár harmadik alkalommal rendezi meg a magyarországi érszűkület napot az európai „PAD and Vascular European Days" kezdeményezés keretein belül. Az elmúlt két évhez hasonlóan a szervezők fő célja idén is – hogy egész napos orvosi tanácsadással, boka/kar index méréssel és pulzus önvizsgálat oktatással – hívják fel a figyelmet a sokáig tünetmentes betegségre, és a felismerésének fontosságára.


Ma már népbetegségnek számító perifériás érbetegség (PAD), közismert nevén érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. Magyarországon az összes halálozás több mint a feléért a szív- és érrendszeri megbetegedések a felelősek, a felmérések szerint mintegy 400 ezer ember érintett alsóvégtagi érszűkületben. Ilyenkor a beszűkült artériák csökkentik a végtagok vérellátását – egyúttal csökken a szövetek oxigénellátása is – ami a végtagok zsibbadásával, hidegségérzésével jár. A betegség legjellemzőbb tünete a vádliban vagy a combban terhelésre jelentkező fájdalom, nehézségérzet.


A perifériás érbetegség veszélye, hogy sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe tünetekkel jelentkezik. A diagnózis késői felállítása és az időben megkezdett kezelés elmaradása növeli a visszafordíthatatlan következmények – pl. végtag amputáció – kockázatát. A panaszok megítélésében és a tünetek nyomon követésében segít, hogy a betegség négy stádiumra osztható, attól függően, hogy az ér fokozatosan szűkült-e be, vagy hirtelen záródott-e el, és hogy melyik artériáról van szó.


1. A legenyhébb esetben a legnehezebb a diagnózis, hiszen kifejezett tünetek itt még nincsenek, ám ennek ellenére – egyszerű műszeres vizsgálatokkal – itt is kimutatható az elváltozás.
2. Ahogy a láb verőerének átmérője tovább szűkül, egyre rövidebb utat tudunk megtenni fájdalom nélkül. Ennek megfelelően a második fázisban séta közben fájdalom jelentkezik a vádliban, ami rövid, pár perces pihenők után elmúlik, majd terhelésre ismét jelentkezik.
3. A harmadik fázisban már nyugalmi állapotban – fekvő helyzetben, éjszaka – is fájdalom lép fel, amely akkor szűnik meg, ha felkelünk, vagy lógatjuk a lábunkat.
4. Az utolsó stádiumban megindul a szövet-elhalás, fekélyesedés kezdődhet, amit végső esetben akár amputációhoz is vezethet.

A perifériás érbetegség korai diagnózisa akár életet is menthet, hiszen a felmérések azt mutatják, az érszűkületes betegeknél kétszer nagyobb az esély a szívinfarktus vagy a szélütés (stroke) bekövetkezésére, továbbá a betegségben szenvedők 30 százaléka – felismerés és kezelés nélkül – 5 éven belül meghal.

Akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor-vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, túlsúlyosak, esetleg családjukban előfordult már érszűkület, sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. Magyarországon 2,5 millió embernek van magas vérnyomása, 700 ezernek cukorbetegsége, és a lakosság legalább harminc százaléka túlsúlyos. Mindazonáltal megfelelő életmóddal és a rizikótényezők megszüntetésével jelentősen csökkenthető az alsó végtagi verőér-megbetegedés és az ezzel járó egyéb problémák kockázata.

Az érelmeszesedés általában csak valamilyen beavatkozással járó vizsgálattal (pl. katéteres ér vizsgálat) állapítható meg, de a sokakat érintő alsóvégtagi érszűkület egy egyszerű boka/kar index méréssel is diagnosztizálható. A beavatkozással nem járó, fájdalommentes mérés során a bokákon mérhető vérnyomást hasonlítják össze a karon mért vérnyomással. A két érték hányadosa az úgynevezett boka-kar index, melynek értéke 0,91-1,3 között normális, 0,5 alatt pedig súlyos érszűkület áll fenn.

A boka/kar index mérés mellett a szervezők az Érszűkület Napon nagy hangsúlyt fektetnek a pulzus önvizsgálat megismertetésére is, ugyanis ezzel a módszerrel mindenki saját maga, otthon is ellenőrizheti a végtagi erek állapotát (minél nehezebben tapintható a pulzus annál valószínűbb az érszűkület).

Ugyan a kezdeti tünetmentesség miatt nehéz időben észrevenni a betegség jeleit, ám ha kellő figyelmet fektetünk a témára, egyszerű diagnosztizálni az elváltozást. Az előző évekhez hasonlóan a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság most is az „Elég az amputációból, éljen két lábbal a földön!" jelmondattal indított kezdeményezéssel szeretné felhívni a lakosság figyelmét a perifériás érbetegség veszélyeire és a megelőzés fontosságára. Az Érszűkület Napon a szervezők ingyenes szűrővizsgálatokkal, orvosi tanácsadással, és tájékoztató kiadványokkal várják az érdeklődőket a fővárosban és további öt megyeszékhelyen.

Mivel a teljesen mozgásszegény életmód is betegség kockázati tényezője, idén a Sétáljon a lábaiért! mottóval és Budapesten egy szakképzett gyógytornász vezetésével történő 30 perces tematikus sétával is bővül az esemény.

Legolvasottabb cikkeink