Sportsérülés: porckopás fiatalon és ellenszerei

Futás, tenisz, fallabda, foci, síelés, aerobik? Két karlendítés, két törzshajlítás, egy guggolás és már kergetjük is a labdát? Jó, ha tudjuk, hogy ha kihagyjuk az alapos bemelegítést, akkor jelentősen megnöveljük a sérülések esélyét, ez pedig hosszú távon porckopáshoz, ízületi gyulladáshoz vezethet - figyelmeztetnek az izületőr szakértői a magyar sport napján-

A tavaly megkérdezett 35-65 éves magyarok felének volt már ízületi sérülése: boka- és térdproblémákról számoltak be a legtöbben. Egynegyedük (26%) sérülését sportolás közben szerezte. A férfiakra ez fokozottan igaz (36%). Nagyobb a porckopás aránya azok körében, akik valaha megsérültek (30%), mint azok körében, akik nem (16%)– derült ki a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának 2014-es felméréséből.

Sérülés: edzés elején vagy végén
Ha kihagyjuk a bemelegítést vagy túlzásba visszük a testmozgást, megnő az esélyünk a sérülésre. Nem véletlen, hogy a sérülések általában az edzés első perceiben vagy a végén történnek. Ha hosszú kihagyás után hirtelen vágunk bele egy újfajta edzésformába, akkor szintén jelentősen megnöveljük a sérülések rizikóját és így hosszú távon porcszövetünk károsodását okozhatjuk. Sport közben ugyanis a porcszövet különleges felépítése teszi alkalmassá a csontos felszínek között fellépő nyomóerők elnyelését és a súrlódás csökkentését.

Vegyük komolyan
Ahhoz, hogy térdünk vagy bokánk visszanyerje rugalmasságát, teherbírását, hogy megszűnjön a fájdalom vagy éppen a duzzanat, szakértő orvosi beavatkozásra van szükség. Az orvos alapos vizsgálat után megállapítja, hogy elegendő-e például a pihentetés, jegelés és a gyógytorna, vagy esetleg nagyobb a baj és műtét szükséges.

Már egy-egy kisebb sérülésre (ún. mikrosérülés) sem szabad legyinteni. Ilyenkor is érdemes gyógytornászt keresni, aki segít az ízület stabilitásának és mozgékonyságának mielőbbi visszaállításában. A kezelés alappillére az aktív mozgásterápia: azaz speciális gyakorlatokkal tornáztatni kell a sérült ízületet, szalagokat. Ennek hiányában gyakori az újrasérülés már az első edzéseken. A sportba való túl korai visszatérés szintén sérülés kiújulását, más testrész sérülését és teljesítménycsökkenést eredményez.

Sérülés után gyakoribb a porckopás
A porcsejtek egészséges anyagcseréjéhez az ízületek rendszeres terhelésére és mozgatására van szükség. A túlzott vagy nem megfelelő terhelés azonban megváltoztathatja a porc szerkezetét, és kiindulópontja lehet a porcszövet anyagcserezavarának. Az alapos bemelegítés elmaradása illetve a túlerőltetés miatt már fiatalabb korban is gyakran alakulhat ki porckopás. A térdszalag károsodása például 5-10 szeresére emeli a térdízületi kopás előfordulását. A kopás tehát nem egyszerűen a porc elöregedésének következménye, hanem az ízületi porc mennyiségének és minőségének károsodása.

A porckopás az egyik leggyakoribb ízületi betegség, ráadásul viszonylag fiatal korban elkezdődik. Oka az ízületeket párnázó kemény, de rugalmas szövet, a porc kopása: ilyenkor a sérült porcfelület dörzsölődik, gyulladás jöhet létre, ami fájdalmat, merevséget és mozgási nehézségeket okoz. A porckopás egy idő után vissza ugyan nem fordítható, de lassítható, késleltethető folyamat.

A fájdalomcsillapítás nem elég
Meghúzódott előző alkalommal és azóta is kenegetjük, netán fájdalomcsillapítót is beszedtünk? A következő edzésnek is sportkrémmel vágunk neki? A folyamatos fájdalomcsillapítás nem megoldás. Az ízületi problémára a patikában recept nélkül is kaphatunk porcépítő készítményeket, amelyeket érdemes kúraszerűen szedni.

Mit sportoljunk, ha gyakran fáj?
Térdfájdalom esetén nagyon jó minőségű sportcipőre, és térdvédőre van szükség. Kerüljük a műfüves pályákat és a csúszós padlót, az ugrálással járó sportokat (aerobik, kézilabda, kosárlabda). A rendszeres futás sem ideális a térdnek. Fájós térdűeknek az úszás ajánlott, lehetőleg a hát és a gyors. A mellúszás lábtempója ugyanis megterhelheti a térdet. Jótékony lehet még a sík terepen végzett kerékpározás, a szobabicikli, a jóga és a pilates is.

Mire figyeljünk?
• Teremfoci: Kerüljük a csúszós talpú cipőt, mivel viselése esetén gyakori az ízületi ficam, amely több hónapos rehabilitációt igényel. Lábboltozati problémák esetén a sportolás közben is talpbetét/sportbetét viselése szükséges. A gyakori izomhúzódások és szakadások hátterében állhat a gerincstabilizáló izmainak gyengesége, a törzs és láb ízületek rugalmatlansága és a feszítő és hajlító izmok egyensúlyának felbomlása. Érdemes ezeket más mozgásformákkal, kiegészítő edzéssel megerősíteni.
• Fallabda / squash: Az állandó irány- illetve ütemváltás komoly terhelést jelent a láb ízületei számára. A speciális tapadó talpú cipő és a kemény talajon való mozgás csípőízületi és deréktáji fájdalmat okozhat. Emiatt javasolt mellette kiegészítő sportnak az úszás és kerékpározás, valamint nyújtógyakorlatok elsajátítása.
• Teniszezés közben jellemző a váll, a könyök, a hát, a boka és Achilles ín problémája. A szerválás miatt kialakulhat vállízületi nyáktömlő gyulladás vagy akár részleges izomszakadás, amelynek gyakori oka a helytelen bemelegítés illetve a rossz szerválási technika. A játék megkezdése előtt mindig ajánlott a vállkörüli izmok alapos nyújtása a bemelegítése. Ezzel az izomsérüléseket előzhetjük meg. A helyes adogatási mozdulatsort minden alakalommal egyre erősödő ütőerővel kell begyakorolni.

A rossz vérellátású Achilles ín túlnyújtás esetén elszakadhat, amely megelőzhető az alapos bemelegítéssel és nyújtással. Fájdalmas Achilles ín esetén sarokemelő használata javasolt.

Az aktív emberek népbetegségének mondható a teniszkönyök betegség, amely a könyök hüvelykujj felőli oldalán eredő izmok túlerőltetéséből fakad. Fájdalom jelentkezése esetén rögtön szakember felkeresése indokolt. Az időben elkezdett kezelés (részleges pihentetés, hűtés, gyógyszeres kezelés, gyógytorna, könyökszorító) eredményes. A mindig újra jelentkező hasonló panaszok előfordulásának oka azonban gyakran a szervezetben máshol fellelhető gyulladásos góc jelenléte.