• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Stressz, pánik vagy szívbetegség okozza a mellkasi fájdalmat?

Egészségmagazin 2020.03.02 Forrás: Kardioközpont
Stressz, pánik vagy szívbetegség okozza a mellkasi fájdalmat?

A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, amelyek felvethetik a szívbetegség gyanúját is.

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha nem világos, hogy stressz, pánik szindróma vagy szívprobléma okozza-e a panaszt. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Mi jellemző a szorongás, a pánik miatt kialakuló mellkasi fájdalomra?

A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a dezorientáltság, amelyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját is. Aki attól tart, hogy a szíve okozza a fájdalmat, jó, ha tisztában mag a pánik miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzőivel:

• Ez a mellkasi fájdalom jellemzően éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett fizikailag nem aktív. (Bár az esetek kb. 10 %-ában ezzel ellentétesen, lassan, fokozatosan alakul ki.)

• Gyakori, hogy előtte az érintett nagyobb stresszt, idegességet él meg.

• A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.

• Jobbára lokalizálódik a mellkasban a fájdalom.

• Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.

Milyen jellemzők esetén gyanakodhatunk szívproblémára?

A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasznak is vannak bizonyos jellemzői:

• Jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív.

• Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik.

• A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok.

• Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető.

Ugyanakkor a pánik szindróma ugyanakkor a kardiovaszkuláris rendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, amelyek a következők lehetnek:

• szívkoszorúér görcs,

• megnövekedett oxigénigény a szívben,

• felszökő vérnyomás,

• kiugró pulzus.

Azok a személyek, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan fordulnak orvoshoz – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – Ezt igen jól teszik, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok nem mutatnak kardiovaszkuláris eltérést, érdemes elindulni egy pszichés, mentális gondozás felé, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé. Ha azonban kiderül, hogy valóban van kardiológiai oka a mellkasi fájdalomnak, idejekorán megkezdhetjük a kezelést, amellyel akár súlyos következményeket is megelőzhetünk.

Ebben a kezelésben segíthet az életmód orvoslás is, amelynek kezdeti felmérése során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára. A jó hír, hogy az életmódorvoslás akkor is rengeteget tud segíteni – a kardiológiai kezelésen túl -, ha diagnosztizált szív-érrendszeri probléma jelenti az alapbetegséget.

Legolvasottabb cikkeink