Stroke: vegyük komolyan a megelőzést

A stroke, más néven szélütés, világszerte és Magyarországon is a vezető halálokok közé tartozik, az emberek azonban mégsem veszik elég komolyan egészségük megőrzését. A betegség egészséges életmóddal, kellő odafigyeléssel számos esetben megelőzhető lenne, illetve stroke esetén a probléma felismerése és a gyors reakció életet menthet. Dr. Szapáry László egyetemi docens; a Pécsi Egyetem Neurológiai Klinika Stroke részlegének vezetője, a Magyar Stroke Társaság elnöke a betegség megelőzésére, felismerésére és a legfontosabb teendőkre hívja fel a figyelmet.

A stroke megelőzéséhez fontos tudni, hogy melyek a betegség kialakulásának legfőbb kockázati tényezői. Az egyik ilyen az életkor, az érintettek többsége 55 éves kor feletti, és a kockázat idősebb korban folyamatosan nő. Emellett nagyon fontos az egészségi állapot is, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció (egy gyakori szívritmus zavar) és a magas koleszterin szint mind növelik a stroke előfordulási gyakoriságát. Kulcsfontosságú tehát, hogy már fiatalkortól kezdve figyeljen magára az ember, kerülje a nagy mennyiségű alkoholfogyasztást, a dohányzást, emellett táplálkozzon helyesen és éljen fizikailag aktív életet. Azok, akiknek a családjában előfordultak már a fenti rizikófaktorok, hajlamosabbak lehetnek a stroke-ra. A kockázati tényezők ellenőrzése rendszeres szűrővizsgálatokkal, laborvizsgálatokkal lehetséges, míg a pitvarfibrilláció EKG-vizsgálattal mutatható ki.

„Magyarországon évente 30-35 ezren szenvednek el stroke-ot. Nagyon fontos, hogy az emberek tájékozottabbak legyenek ebben a témában.  A rizikófaktorok csökkentése és az egészséges életmód jelentik az elsődleges megelőzést. Azonban ha a szélütés mégis bekövetkezik, elengedhetetlen, hogy a betegek vagy hozzátartozóik ismerjék a stroke tüneteit, és ha ezek közül akár egyet is észlelnek, azonnal hívjanak mentőt, hogy a beteg a lehető leghamarabb megfelelő kórházi osztályra kerüljön. Ha a beteg nem időben, hanem csak késéssel kerül orvoshoz, csökkennek a rehabilitációs esélyei ” – mondta Dr. Szapáry László.

A stroke egy összefoglaló kategória, az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okozza, aminek következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei kevésbé ismertek. Bár nem jár fájdalommal, olyan látható jelei vannak, mint a féloldali végtaggyengeség, zsibbadás, a száj hirtelen félrehúzódása, beszédértési, szóformálási nehézségek, hangképzési problémák, hirtelen kialakuló látászavar, és zavartság.

„Ha az úgy nevezett rokkantsági tünetek közül csak az egyik tünet jelentkezik, 70 százalék az esély rá, hogy heveny agyérkatasztrófáról, azaz stroke-ról van szó. Ha a vezető tünetek, azaz a féloldali végtaggyengeség, a beszédzavar és a száj félrehúzódása közül az összes észlelhető, akkor szinte biztos, de legalább 90 százalék esély van a stroke-ra, de már egy tünet esetén is cselekedni kell! Ekkor azonnali ellátásra van szükség. Fontos azonban, hogy ne a legközelebbi kórházat, hanem a legközelebbi stroke centrumot kell felkeresni, hiszen ott lehet a legpontosabban felmérni és kezelni a beteget. Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy mentőt hívjon, akik tudják, hova kell szállítani a stroke-os beteget. Magyarországon jelenleg 39 stroke központ működik, elmondható, hogy az ország jól lefedett, a betegek nem maradnak ellátás nélkül” – tette hozzá Dr. Szapáry László.

A tünetek időben történő felismerése és a gyors reakció kulcsfontosságú a betegség és a rehabilitáció szempontjából. A stroke típusától és az orvoshoz jutási időtől függően különböző kezelési lehetőségek állnak rendelkezése. „Agyi érelzáródás esetén az egyik kezelési mód a gyógyszeres vérrögoldás, amikor a betegnek infúzión keresztül vérrögoldót adnak, amely átmossa az agyi ereket és feloldja a vérrögöt. Ezt a módszert azonban a stroke jelentkezésétől számítva 4,5 órán belül lehet csak alkalmazni, ezért is kiemelkedően fontos tudni, hogy mikor kezdődtek a tünetek. Szóval, ha csak a stroke gyanúja is felmerül, azonnal hívjunk mentőt!  Abban az esetben viszont, amikor a legvaskosabb agyi erek vannak elzáródva, akkor gyógyszer helyett katéterrel távolítják el a vérrögöt, ilyenkor a 4,5 órás időkorlát helyett 6 óra az úgy nevezett terápiás ablak. Mindkét beavatkozás esetében elmondható azonban, hogy minél hamarabb kap a beteg megfelelő kezelést, annál nagyobb az esélye a felépülésre, arra, hogy kevesebb visszamaradó tünettel gyógyuljon meg” – magyarázza a szakértő.

Ha valaki egyszer már stroke-ot kapott, nagy a kockázata annak, hogy a probléma ismét fellép. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hozzávetőlegesen minden harmadik beteg 4-5 éven belül újra szélütést kap, ha nem kap megelőző kezelést. A másodlagos megelőzésnek két formája ismert. Az egyik során gyógyszerekkel próbálják az erek állapotát stabilizálni, egy következő érkatasztrófát elkerülni. Ehhez szükség van a vérnyomás és a koleszterin szint megfelelő stabilitására is. Súlyos érszűkületnél azonban műtéti kezeléssel lehet az érintett területet megtisztítani. Ha a betegnél pitvarfibrilláció következtében a szívből induló rögök okozták a stroke-ot, akkor a későbbiekben folyamatos vérhígító kezelés, azaz antikoaguláns kezelés szükséges. Ma már elérhetők olyan modern, szájon át bevehető véralvadásgátló terápiák, melyek hozzájárulnak a betegek kényelméhez, életszínvonaluk javításához és az egészségük megóvásához.