• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Szabad-e mozogni krónikus fájdalom szindrómával?

Egészségmagazin 2018.04.23 Forrás: Budai Fájdalomközpont
Szabad-e mozogni krónikus fájdalom szindrómával?

Nyilvánvalóan a személyre szabott és akár betanított mozgásformák, gyakorlatok a legoptimálisabbak.

Akik krónikus fájdalom szindrómával küzdenek, gyakran óvakodnak a fizikai aktivitástól, sokszor még a mindennapi teendőkre is félve tekintenek. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr a mozgás és az orvosi segítség jelentőségére hívta fel a figyelmét azoknak, akiknek gyakran az egész élete a fájdalom körül forog.  

Mit nevezhetünk krónikus fájdalom szindrómának?

A krónikus fájdalom szindróma (KFSZ) egy nagyon nehezen diagnosztizálható kórkép, nem véletlen, hogy sok beteg akár évekig kering az ellátórendszerben, eredmény és diagnózis nélkül. Ennek felállításához érdemes szemügyre venni a KFSZ definícióját, amely szerint 3-6 hónapnál régebben fennálló, krónikus, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amelyben a psziché is érintett. A szakértők feltételezik a pszicho-neuro-endokrin-immuno eredetet, ami konyhanyelven annyit tesz, hogy ha van egy meg nem oldott élethelyzet, egy szociális stresszor, akkor ez bizonyos fájdalomemlékeket aktivál, amelyek idővel szervülnek. A páciens pedig idővel felvesz egy diszfunkcionális attitűdöt, vagyis azt mondja: én nem tudok meggyógyulni. Ehhez társulhat a másik mondat: minden mozdulat fáj, örülök, ha a munkámat el tudom végezni. Holott bizonyított, hogy aki aktív marad, számos testi-lelki előnyre tesz szert.

A józan ész és a tudomány érvei

A rendszeres fizikai aktivitás számos olyan előnnyel jár a KFSZ páciensek számára, amelyek mással nem megszerezhetők.

• Eltereli a figyelmet a fájdalomról és értékes percekkel tölti ki a napot.

• Növeli az önbecsülést, hiszen produktívnak, cselekvőképesnek érezhetjük magunkat.

•Megváltozik az öndefiníciónk, ha úgy gondolunk magunkra, mint olyasvalakire, aki legyőzte önmagát. Ez a pszichés vonatkozás miatt nagyon fontos!

A józan ész érvein túl tudományos bizonyítékok is alátámasztják a mozgás előnyeit. A Pain című szaklap 2017-es tanulmányából kiderül, hogy a fizikai aktivitás, amely együtt jár a pszichés stimulációval, képes megváltoztatni azt, ahogyan az agy és a gerincvelő fogadja azokat a testből érkező jeleket, amelyekre korábban fájdalommal reagált. Vagyis aki aktív, kevesebb fájdalmat fog tapasztalni, mint a passzívan szenvedők. Egy 2014-es, a European Journal of Pain című lapban megjelent publikáció szerint a közepes vagy annál intenzívebb szabadidős aktivitás 12 hónap alatt jelentős fájdalomcsökkentő és mozgástartományt növelő hatással bír.  

Milyen mozgásformák ajánlottak?

Mielőtt a KFSZ betegek beépítenék az életükbe a rendszeres mozgást, fontos lenne, hogy konzultáljanak erről a kezelőorvosukkal, és ha lehet, gyógytornásszal, mozgásterapeutával is. Nyilvánvalóan a személyre szabott és akár betanított mozgásformák, gyakorlatok a legoptimálisabbak, de általánosságban elmondható, hogy KFSZ esetén a kevésbé intenzív, kevés rázkódással járó aerob jellegű mozgás a leghatékonyabb – ismerteti Arnold doktor. – Ilyen lehet például a gyaloglás, a szobakerékpározás, az úszás és a vízi torna. Ezek az aktivitások ízületkímélőek, ugyanakkor megemelik a pulzust, és aerob jellegük miatt olyan „boldogsághormonok” termelésére késztetik az idegrendszert, amelyek bizonyítottan mérséklik a fájdalmat. A jóga is kitűnő választás, ami kiegészíthető relaxációval és autogén tréninggel is. Természetesen azt is tudni kell, hogy a mozgás pozitív hatásai mérhetően csak a rendszeres, heti három-négy alkalommal végzett edzések után jelentkeznek, több hét elteltével. A kitartás tehát a siker egyik záloga.

Hogyan segíthet a szakember?

A KFSZ gyógyítása összetettsége miatt orvosi csapatmunka, a csapatban fontos helye van a pszichiáternek, pszichológusnak, neurológusnak, ortopédorvosnak, reumatológusnak, sebész szakorvosoknak, fájdalomspecialistáknak. A mi praxisunkban a helyi célzott gyulladáscsökkentő injekció a leggyorsabban bevethető és hatékony módszer a fájdalomcsillapításban, kifejezetten alkalmas arra, hogy a legsúlyosabb helyzetből kilábalhasson a páciens. Hosszú távon pedig olyan hatékony eljárások közül választhatunk, mint a lágylézer kezelés, az orvosi kollagén injekciókúra, a lökéshullám terápia és a fizikoterápiás kezelések. A hagyományos kezelések jól és eredményesen kombinálhatók az orvosi akupunktúrával is, amely bizonyítottan eredményes a KFSZ kezelésében – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold. - A cél mindenképpen az, hogy a beteg a lehető legkíméletesebben, belátható idő belül újra aktív lehessen és a személyre szabott gyógytornával, mozgásprogrammal visszaszerezhesse a mozgás szabadságát, megelőzhesse az állapotromlást.

Legolvasottabb cikkeink