Ha megtanuljuk megfelelően kezelni a mindennapi feszültséget, sokat tehetünk szívünk egészségéért.
Amennyiben egészséges a szívünk, nem fordítunk különösebb figyelmet a működésére. Ha viszont valamilyen oknál fogva rendellenesen funkcionál - például szabálytalan szívverést tapasztalunk-, akkor bizony nagyon megijedünk. Abban az esetben, ha ez a zavar visszatérően és súlyos formában jelentkezik, fontos kivizsgáltatni annak érdekében, hogy kiderüljön: veszélytelen, vagy esetleg súlyos, akár az életet veszélyeztető problémával állunk –e szemben. A szívritmuszavarok lehetséges okairól, tüneteiről, kezelési módjairól, valamint a megelőzés lehetőségeiről dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa beszél.
Mi az a szívritmuszavar?
A szív ingerképző központja, a jobb pitvarban lévő sinuscsomó, innen vezetődik el az ingerület a szív többi részébe. Egészséges embernél az ingerületképző és elvezető rendszer a szívizommal összehangoltan, harmonikusan működik. Előfordulhat azonban, hogy valamilyen belső vagy külső okból kifolyólag, ez az összehangoltság felborul, és a szívizom összehúzódásai a szokottnál sűrűbben (tachycardia), vagy éppen lassabban, (bradycardia) esetleg szabálytalanul, extra ütésekkel, illetve kihagyásokkal történnek (arrythmia) – ilyenkor beszélünk szívritmuszavarokról. A szívritmuszavarok gyakori és veszélyes formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez.
A szívritmuszavar lehetséges okai
Előfordulhat, hogy a ritmuszavart valamilyen szívbetegség idézi elő, ilyen például a szívkoszorúér-szűkület vagy elzáródás nyomán kialakult szívizominfarktus, ahol az elhalt izomsejtek megváltozott ingerületvezetési képessége áll a háttérben. Ha a probléma szíven kívüli tényezők miatt alakul ki, akkor az lehet többek között pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, illetve az életmóddal összefüggő tényezők, pl. a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok (kávé, drogok) használata. Az elhízott emberek körében nagyobb valószínűséggel alakul ki szívritmuszavar.
Mit érez az, akinek szívritmuszavara van?
• Mellkasi remegésérzés, és fájdalom
• Túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív
• Légszomj
• A torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás
• Szédülés, bizonytalanságérzet
• Félelem, idegesség
• Látászavarok
• Teljesítőképesség romlása
A szívritmuszavar kezelési módjai
„A legfontosabb, azt kideríteni, hogy szíven kívüli ok, vagy a szív valamilyen betegsége áll –e a háttérben, hiszen annak megfelelően tudjuk meghatározni a szükséges terápiát"- mondja Dr. Sztancsik. A gyógyszeres kezelés során ún. antiaritmiás készítményeket alkalmaznak, illetve olyan speciális készülékeket is használnak, amellyel közvetlenül be lehet avatkozni, a szív elektromos működésébe (szívritmus-szabályozó, a pacemaker). Bizonyos esetekben műtéti megoldásra is sor kerülhet, amikor a szívben a kóros ingerületet képző, vagy vezető izomrostokat szívsebészeti eljárással átvágják, kiiktatják. Ha a kiváltó ok a szívben keresendő, akkor az alapbetegséget kell megfelelően kezelni, csak úgy várhatjuk a szívritmus normalizálódását.
A megelőzés lehetőségei
A szívritmuszavarok kialakulását, illetve súlyosbodását elsősorban „szívbarát" életmóddal lehet megelőzni. Ez annyit jelent, hogy javasolt zsír- és sószegény táplálkozásra áttérnünk, és sok zöldséget, növényi olajat, halat fogyasztanunk. Törekedni kell az kiegyensúlyozott életvitelre, a rendszeres mozgásra, illetve a dohányzás, az alkoholfogyasztás valamint a túlzott kávéfogyasztás kerülésére. Ha megtanuljuk megfelelően kezelni a mindennapi feszültséget, sokat tehetünk szívünk egészségéért.
"Az életviteli változtatásokon felül, kiemelendő a rendszeres kardiológiai szűrés fontossága. Akinek érzékelhető problémája van, az semmiképpen se halogassa a kivizsgálást, de 40 év felett már mindenkinek javasolt, még akkor is, ha nincsenek panaszai, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedések sok esetben lassan, alattomosan, alakulnak ki" – figyelmeztet dr. Sztancsik Ilona.