• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Szedjen mozgásgyógyszert az ülésbetegségek ellen

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Európában átlagban naponta egy órával többet ülünk, mint akár csak tíz évvel ezelőtt.

A mind jobban terjedő ülő életmód nem kedvez annak, hogy fizikailag aktív életet éljünk. Pedig a rendszeres testmozgásnak – bármely életkorban is végezzük – nem csak egészségmegőrző, hanem bizonyos betegségtípusoknál terápiás hatása is van. A mozgásszegény életmód viszont bizonyítottan hozzájárul több krónikus betegség (kóros kövérség, mozgásszervi-, szív- és keringési elváltozások, daganatos betegségek, csontritkulás, cukorbetegség, etc.) kialakulásához - hangzott el 3. Európai Mozgásgyógyszer Kongresszuson, amelyet először tartottak a németországi központon kívül, Budapesten, s amelyre tíz európai országból érkeztek előadók a rendező házigazda Magyar Sporttudományi Társaság meghívására.

A legfrissebb felmérésekből kiderül, hogy – legalábbis Európában – átlagban naponta egy órával többet ülünk, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. A mozgásszegény életmódhoz nem csak az irodai munka, hanem az elektronikai eszközök egyre elterjedtebb használata is hozzájárul. Ráadásul sokszor szórakozásra, virtuális kapcsolattartásra használjuk, ami – különösen a fiatalabb korosztályhoz tarozókat – mind hosszabb időszakra kényszeríti ülésre a szabadidejükben is. A sok ülés, főként, ha a táplálkozásnál sem figyelünk az energiaegyensúlyra, elhízáshoz és egyéb, ezzel összefüggésbe hozható betegségek kialakulásával fenyeget - figyelmeztettek a rendezvény összefoglaló közleményében.

Tartsunk szünetet
A Mozgásgyógyszer Kongresszuson elhangzott több előadás is vizsgálat tárgyává tette, hogy miként lehet az ülés egészségkárosító hatásait ellensúlyozni. Gyakorlatilag valamennyi e témában született friss vizsgálati eredmény szerint lényeges javulást lehet előidézni, ha a hosszan tartó ülést időről időre szünetekkel szakítjuk meg és átmozgatjuk magukat. Egyelőre még nincs elfogadott protokoll arra, hogy milyen időközönként tartott, milyen időtartamú és milyen intenzitású mozgással eltöltött szünetekkel lehet legjobban csökkenteni az ülés káros hatásait. Ennek vizsgálata lesz a következő lépés, azt azonban minden e témában végzett felmérés kimutatta, hogy a mozgással töltött szünetek beiktatása számottevően, akár 30-40%-al csökkentheti az ülés okozta kockázatokat már mérsékelt vagy közepes intenzitású mozgás esetén is. Természetesen annál hatásosabb, minél gyakrabban tartunk szünetet, de legalább óránként egyszer néhány perces testmozgással kéne megszakítani az ülést.

„Nem kell nagy dolgokra gondolni – mondta dr. Tóth Miklós, a mostani kongresszus házigazdája és a hazai Mozgás=Egészség Program szakmai irányítását végző Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) elnöke. – Elég pár egyszerűen kivitelezhető tornagyakorlatot elvégezni akár a munkaállomásunk közelében, de már az is jó, ha a szomszéd szobában ülő munkatársat nem telefonon hívjuk fel, hanem odamegyünk hozzá, pláne ha a lépcsőt használjuk a lift helyett. Én például úgy rendeztem be a munkaasztalomat, hogy a telefonomhoz és az interneteléréshez is fel kelljen állnom és mozognom kelljen, de mint egy mostani előadásban hallottam, van olyan külföldi kollégám, aki már állva dolgozik."

A hazai Mozgás=Egészség program
A Mozgásgyógyszer (Exercise is Medicine® ‒ EIM) népegészségügyi programot az Egyesült Államokban az Amerikai Sportorvosi Kollégium szakmai irányításával indították el. A Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) 2010-ben az első Mozgásgyógyszer Világkongresszuson csatlakozott a globális kezdeményezéshez. Prevenciós irányú „Mozgás=Egészség" programjával folyamatosan közreműködik a kezdeményezés hazai megalapozásában és fejlesztésében. Fő célja az egészségmegőrzés, a fizikai fittség, az egészséges életmód népszerűsítése, különösen a tanulóifjúság körében. A fejlett egészségügyi és sportkultúrával rendelkező európai országokban a mozgással történő gyógyításnak, betegségmegelőzésnek évszázados gyökerei és korszerű gyakorlatai vannak a gyógytornától kezdve különböző mozgás- és sportterápiákig. A háttér tehát Európában és hazánkban is adottnak tűnik a testmozgás gyógyszerként történő alkalmazásához.

A Mozgás=Egészség programról további információk elérhetők az MSTT hivatalos oldalán.

Legolvasottabb cikkeink