• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szemvizsgálat jelezheti a szívroham kockázatát

Lapszemle 2022.07.19 Forrás: InfoStart
Szemvizsgálat jelezheti a szívroham kockázatát

A retinában lévő erek mintázatára vonatkozó információk és hagyományos klinikai tényezők egybevetésével pontosabban határozható meg a veszélyeztetettség. 

A retina ereinek mintázata mutathatja meg, ki az, akinél valószínűsítheti a szívproblémák kialakulása. A non-invazív vizsgálat egyéb adatokkal kiegészítve lehet hasznos diagnosztikai eszköz, írja a The Guardian nyomán az Infostart. 

A retinában lévő erek mintázatára vonatkozó információk és hagyományos klinikai tényezők egybevetésével pontosabban határozható meg, hogy kit veszélyeztet jobban a szívinfarktus, mint az eddig használt, csak demográfiai adatokat tartalmazó modellekkel.

A kutatók a UK Biobank 500 ezer emberre vonatkozó orvosi és életmódra vonatkozó adatait vizsgálták azért, hogy kiszámítsák a fraktáldimenzió nevű mérőszámot. Ezt olyan tényezőkkel kombinálták, mint az életkor, a nem, a szisztolés vérnyomás, a testtömegindex és a dohányzási státusz. Az adatbázisban szereplő olyan személyeket vizsgáltak, akik a retinaképek gyűjtése után szívrohamot kaptak.

A szívroham átlagosan 60 éves korban következik be, a modell pedig a legjobb előrejelző teljesítményt több mint öt évvel a szívroham bekövetkezése előtt érte el.