A góc maga az esetek többségében tünetmentes, nem fáj, sőt nem is érzékeny.
Gondoljunk rá, gyógyuljunk meg „alapjaiban", keressük a gócot is!
Előfordul, hogy rendszeresen visszatérő vagy folyamatosan fennálló egészségügyi problémáinkból egyszerűen nem tudunk kigyógyulni, ugyanazt a betegséget újra és újra elkapjuk. A gondot általában az jelenti, hogy bajainkat a felszínen kezeljük, a kiváltó okot azonban nem keressük meg. Tüneteinket akár a testünk távolabbi pontján lévő kórokozó is okozhatja. Ez utóbbi a góc. Előfordulhat, hogy allergiánkért, ízületi fájdalmainkért, a bőrünkön jelentkező kiütésekért egy-egy góctípus felel. Általános panaszként hajhullás, fáradékonyság, alvászavar, levertség, hőemelkedés is jelentkezhet. Épp ezért érdemes tisztában lennünk azzal, mikor állhat góc betegségeink hátterében. A tájékozódáshoz Dr. Lajos Éva, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója, ortopéd szakorvosa ad bővebb iránymutatást.
„A góc az esetek többségében tünetmentes, nem fáj, sőt nem is érzékeny. Sokszor a vér- és laborvizsgálat eredményei is negatívak vagy csak enyhe eltérést mutatnak, ilyenkor van szükség szakorvosok bevonására, illetve célzott röntgenre és ultrahang vizsgálatokra" – mondta a doktornő. Látszólag ismeretlen eredetű tüneteinket – például a hajhullást vagy a levertséget – leggyakrabban a mandula idült gyulladása okozza. Sokan nem tudják, hogy a mandula akkor is lehet góc, ha már eltávolították, ekkor általában egy úgynevezett gyulladásos maradvány miatt betegszünk meg. Fül-orr-gégészeti góc esetén nemcsak a testünk távolabbi pontjain jelentkeznek a panaszok, hanem általában helyi tünetek is előfordulnak. A góc ugyanis arcüreg- vagy középfülgyulladást okozhat, emiatt a háttérben meghúzódó valódi problémát könnyebb meghatározni.
Általában a fog eredetű gócoktól félünk a leginkább. Sokszor ezért kezdik el az orvosok rendszeresen visszatérő fejfájás vagy felső légúti megbetegedések esetén a fogainkat vizsgálni. A tüneteket okozhatja mélyen szuvas fog, elhalt fogbél, gyökér körül kialakult kóros elváltozás, letört fog vagy nem megfelelő gyökérkezelés is. Krónikus ínygyulladás és fogágybetegség miatt szintén kialakulhat góc. A foggyökér, a korona, az íny és a fogágy ellenőrzése után a góc felderítése érdekében minden esetben röntgenvizsgálatra kerül sor (OP – panoráma röntgen), ugyanis a fogágyelváltozások röntgenfilmen fedezhetők fel. A gyulladás kialakulásának esélyét minimálisra csökkenthetjük, ha rendszeresen járunk fogászatra, illetve probléma esetén időben és megfelelő gondossággal kezeltetjük fogainkat.
A szem szintén veszélyeztetett terület. Akkor gyanakodjunk itt lévő gócra, ha a szem kipirosodásával, a fájó érzettel, a látásromlással párhuzamosan bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű fertőzés, illetve specifikus gyulladásos megbetegedés tünetei jelentkeznek rajtunk. Ez utóbbi lehet például a SPA-kór (idült gyulladásos ízületi betegség), vagy a Reiter-szindrómának nevezett reaktív gyulladásos ízületi betegség, de akár emésztőrendszeri kóros elváltozás is. Fontos, hogy azonnal forduljunk szemészhez, aki a megfelelő szakorvoshoz irányíthat bennünket, hogy állapotunk súlyosbodását elkerüljük!
Az epehólyag, vese, húgyhólyag, prosztata góc jellegű megbetegedései is kellemetlen panaszokkal járhatnak együtt. Ilyenkor az adott szervekben kialakuló kövek felületén megtelepedő kórokozók jelentik a gócot. Ezekben az esetekben a gyulladás megszűnésének elengedhetetlen feltétele a kövek eltávolítása.
„Amennyiben góc gyanúja merülne fel, érdemes alaposan kivizsgáltatni magunkat. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez sok utánajárással és kellemetlenséggel jár, de egy átfogó góckutatás nemcsak a felszíni betegségeket deríti fel, hanem a kiváltó okot, azaz magát a gócot is megszünteti – tette hozzá a doktornő.