• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Szívdobogást, mellkasi fájdalmat is okozhat a Conn-szindróma

Egészségmagazin 2023.04.17 Forrás: Kardioközpont
Szívdobogást, mellkasi fájdalmat is okozhat a Conn-szindróma

Nagyon gyakran kardiológiai kivizsgálás követi azokat a sokszor erőteljes tüneteket, amelyek megijesztik és orvoshoz küldik a beteget.

Pánikbetegség, szívinfarktus tüneteit produkálhatja az a személy, aki egy ritka betegségben, a Conn-szindrómában érintett. Ugyanakkor dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta azokra a gondos kivizsgálás során tapasztalható jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek alapján felmerülhet ezen diagnózis lehetősége.

Szívbetegség, pánik? Ilyen tüneteket okozhat a Conn-szindróma

Nagyon gyakran kardiológiai kivizsgálás követi azokat a sokszor erőteljes tüneteket, amelyek eleinte felvethetik a pánikbetegség, a szívritmuszavar, esetleg a szívinfarktus lehetőségét is. Az érintettek ugyanis nem ritkán megijednek, amikor az alábbi tüneteket tapasztalják:

- erős, gyors szívdobogás,

- mellkasi fájdalom,

- légszomj, légzési nehézség.

Ilyenkor természetes, hogy orvoshoz fordul a páciens, sokszor azonnal kardiológust keres, hiszen a tünetek valóban szív-érrendszeri jellegűek, és természetesen valóban az első fontos lépés a kardiológiai vizsgálat. Néhány érintettet elirányítanak a pszichiáter, pszichológus rendelésére, amennyiben ugyanis nem derül fény szervi problémára, a tünetek alapján érdemes utánajárni, nem pánikbetegség, vagy legalább egy adott pánikepizód okozta-e azokat.

Ugyanakkor a kardiológiai kivizsgálás során felfigyelhetünk néhány olyan eredményre, amelyek felvethetik a Conn-szindróma gyanúját – ismerteti dr. Sztancsik Ilona. Ilyen lehet a magasabb vérnyomás, a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint (ami szélsőséges esetben oka lehet az erős szívdobogás érzésnek, akár pitvarfibrillációnak), illetve a panaszok közt megjelenő izomgyengeség, székrekedés. Az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet.

A Conn-szindróma gyakori oka a másodlagos magas vérnyomásnak

A klasszikus alacsony káliumszinttel járó Conn-szindróma előfordulása a magasvérnyomás betegek körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, magasvérnyomás betegség esetén 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.

A betegség amiatt alakul ki, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ennek számos oka lehet, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.

Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat a további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és - vizelet kiválasztás, és gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Mivel a tünetek erősen szív-érrendszeri jellegűek, mindenképpen szükség van kardiológiai kivizsgálásra, hogy kiderülhessen, valóban erről van-e szó. Ha a jellegzetes EKG-eltérésekből a szakorvos alacsony káliumszintre következtet, mindenképpen be kell iktatni a célzott laborvizsgálatot, amely során a káliumszint, a káliumürítést, a nátriumszint, az aldoszteronszint, és a plazma renin-szintjét is ellenőrizni kell.

Erre a vérvételre azonban fel kell készülni, hiszen például egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért orvosi javaslatra azokat akár ideiglenesen el is kell hagyni. 

Amennyiben felmerül annak a lehetősége, hogy valamilyen daganat okozza a betegséget, erről radiológiai eljárásokkal lehet megbizonyosodni, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata. Ha az eredmények azt mutatják, hogy daganatról van szó, műtétre lehet szükség. Ha viszont nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is.

Legolvasottabb cikkeink