A téli dermedtségből lassan éledeznek a sokféle fertőzést terjesztő kullancsok.
Mielőtt eljön az erdei iskolák és osztálykirándulások szezonja, érdemes felkészülni a kullancsinvázióra, mivel a téli dermedtségből lassan éledeznek a sokféle fertőzést terjesztő kullancsok. Nem is kell a nagyvárostól messzire utazni, hiszen ma már a közeli játszótereken is szép számmal tenyésznek a kullancsok, s bár igaz, hogy a legtöbbjük a Lyme-kór és a kullancs-encephalitisz kórokozóját terjeszti, de ma már többféle olyan fertőzést ismerünk, melyért a kullancspopuláció tehető felelőssé, így például a Tularemiát, a Francisellát, a Rickettisa baktériumot és a babesia protozoont.
A kullancsok egész éven át jelen vannak a kertekben, parkokban, erdőkön és mezőkön, és az időjárási helyzettől függően, de jellemzően április elején indul a nagy tavaszi-nyári kullancsinvázió: ekkor lepik el nagy számban kullancs lárvák és a nimfák a természetet. Ezek a kullancs egyedfejlődési alakok 1 mm-nél kisebb lények, ezért a hajas fejbőrben vagy kedvenc kutyánk szőrében észrevétlenül tudnak megbújni és fertőzni.
A fertőző agyvelőgyulladás kórokozóját is terjesztő kullancsok ellen az oltás a leghatásosabb védekezési mód, de fontos, hogy a három részből álló oltási sorozatot helyesen alkalmazzuk - figyelmeztetnek a szakértők. A két első oltást 14-28 nap különbséggel kell beadatni, majd 5-9 hónapra rá a harmadik, emlékeztető vakcina következik. Ez utóbbit szokták elfelejteni a szülők, ezért tanácsos az oltáskor kapott kis zöld kártyán ellenőrizni az időpontokat. Az európai ajánlás szerint a harmadik oltás után háromévenként érdemes még egy emlékeztetőt beadatni a gyereknek.
Az oltás természetesen nem csak a gyermekeket védi: túrázóknak, szabadban sportolóknak, kiskerttulajdonosoknak, no meg a természettel hivatalból foglalkozóknak is ajánlott a védelem.
A világon számtalan kullancsfaj él, az élősködő megtalálható valamennyi kontinensen, Európában felfelé, a Skandináv–félsziget középső harmadáig, délre pedig a Róma-Barcelona- Tirana vonalig. Egy Afrikában végzett vizsgálaton befogott háromezer kullancsból több mint háromszáz fajta kórokozót tudtak kimutatni, de szerencsére nálunk nincs ennyi általa terjesztett betegség. Így is mintegy tucatnyi, többnyire az állatokra veszélyes mikrobát hordoznak a nálunk honos fajok. Az emberre veszélyes két legfontosabb betegség, a vírusos agyvelőgyulladás és a baktérium eredetű Lyme-kór okozóit a közönséges, vagy népies nevén vöröshasú kullancs, az Ixodes ricinus terjeszti.
Riasztó tény ugyanakkor, hogy a fertőzés nem csak a kullancs közvetítheti, hanem forralatlanul ivott, frissen fejt tehén-, juh-, és kecsketej is.
A kullancsokat a természet olyan pazar túlélő felszereléssel látta el, amire a nagy sci-fi kalandfilmek trükk mesterei is túlzásként tekinthetnének.. Az áldozatára leselkedő élősködő érzékeli a test melegét, szagát, még a kilélegzett levegő széndioxid tartalma is vonzza. Az Ixodes-t a táplálékszerzésben valószínűleg a tapintás is segíti, ahogyan megérinti a mellette elhaladó kis rágcsálót vagy nagyobb emlőst, azonnal megragadja.
Az ízelt lábak végén karmok, nyálkás anyaggal bevont szőrök, sőt tapadó párnácskák biztosítják a stabilitását. A fejéből előremeredő szívókát csipesz-szerű tok borítja, amely a behatolás után szétnyílik, s nem engedi kiesni. A behatolás észrevétlenségét többféle anyag segíti: a szúrás előtt a kullancs érzésteleníti a bőrt, sőt egy szaruoldó váladékot is fröcsköl rá, ami felpuhítja azt. Még gyulladásgátlót is spriccel, nehogy a fájdalom vagy a viszketés elárulja, miben mesterkedik.
Szívókájának eldugulását egy véralvadást gátló anyag befecskendezésével kerüli el, de emellett ragasztó hatású váladékot is alkalmaz, felkészülve a napokig tartó szívásra. A kifejlett nőstény testtömegének akár 130-szorosát is kiszívja egyszerre, s ezzel párhuzamosan az eredeti térfogat 10-20 százalékára sűríti össze. A felesleges folyadékot a folyamatos nyálzás során veszíti el, s ezzel elérkeztünk az ember szempontjából legveszélyesebb mozzanathoz, mert a kullancsok esetében a fertőzés átvitelének leggyakoribb módja az, hogy a nyálmirigyekben tenyésző mikroba ezzel a nyálzással jut be az áldozatba.
A kirándulók tízparancsolata (A Magyar Kullancsszövetség tanácsai)
• A természet veszélyeitől ne rettegjen! Ismerje meg azokat! Védekezzen ellenük és biztonságban dolgozhat vagy töltheti szabadidejét a természetben.
• Kiránduló szezon előtt adassa be magának és gyermekének a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltást.
• Évszaknak megfelelő öltözetben járja a természetet, 4-5 óránként kullancsriasztó aerosollal fújja le csecsemőjét, és gyakorta tartson kullancs-vizitet.
• Kutyája hosszú szőrét nyírassa le. Előzze meg a kullancsok támadását azzal, hogy rendszeresen alkalmaz kutyájára kullancsok ellen ható cseppet, nyakörvet.
• Ritkán lakott nyaralóját, vadászházát és állattartó épületét kora tavasszal védőszemüvegben és maszkban takarítsa.
• Gyermekét és kutyáját ne engedje a vadak által gyakorta látogatott helyekre.
• Magas füves, susnyós-bozótosban ne táborozzon és legelő állat nyers tejét ne igya!
• Kullancscsípés esetére legyen a házi patikájában és hátizsákjában kullancs-eltávolító kanál.
• Az eltávolított kullancsot műanyag (pl.: filmes) dobozban, hűtve tárolja, mert egy arra alkalmas laboratóriumban vizsgálatra küldve, belőle a Lyme-kór valamelyik baktériuma kimutatható.
• Betegségtünetek jelentkezésekor azonnal forduljon orvosához, állatorvosához.