Szülők és gyerekek esti szorongása

Nemzetközi adatok szerint az 5-14 éves korosztály több mint hét százaléka szenved éjszakai ágybavizeléstől (enuresis nocturna), ami az 5 évesnél idősebb gyermek éjszaka, alvás közben bekövetkező akarattalan bevizelését jelenti. Ez az asztma után a második leggyakrabban előforduló gyermekbetegség, amely Magyarországon is mintegy 90.000 gyermeket érint.

Az éjszakai ágybavizelést kiváltó egyik leggyakoribb, (az esetek 70 százalékában megtalált) ok a vizelet mennyiségét szabályozó rendszer zavara. Kutatási eredmények szerint ebben az esetben a vizelet mennyiségének szabályozásáért felelős anyag (vazopresszin) a szükségesnél kisebb mennyiségben termelődik a beteg gyermek szervezetében.

A húgyhólyag kóros elváltozása szintén a kiváltó okok között szerepel. Veleszületetten, vagy szerzett betegség következtében kicsi lehet a húgyhólyag kapacitása, ezért a gyermek nem képes a normál mennyiségű vizelet tárolására.

Viszonylag gyakori kiváltó ok a gyulladás is, viszont ebben az esetben az ágybevizelés csak átmenetileg, a korábban már szobatiszta gyermeknél jelentkezik.

A szülők gyakran, – felmérések szerint az esetek 40%-ban -, úgy gondolják, hogy az éjszakai ágybavizelés elsősorban pszichés eredetű probléma. A gyakorlatban azonban az esetek kisebb hányada (10%-a) vezethető csak vissza erre az okra. Ilyenkor a kiváltó ok a gyermek pszichéjét ért olyan trauma, mint például válás, költözés, kistestvér megszületése. Bár a pszichés eltérések gyakran észlelhetők az enuretikusoknál, ez az eltérés már a következménye a betegségnek nem pedig az okozója. Éppen ezért, a pszichés eltérések megelőzése miatt fontos az időben elkezdett kezelés (5 éves kor után).

Többen attól tartva maradnak távol az orvosi rendelőtől, hogy a kivizsgálás esetleg fájdalmas lesz gyermeküknek, holott pusztán vizelet fajsúly és vizelet rutin vizsgálattal, valamint a vesefunkció felmérésére szolgáló vérvétellel már önmagában is jól szűrhető a betegség. A fontos tényezőnek számító folyadékfogyasztási szokásokat és a vizeletürítés napi megoszlását pedig naptár vezetésével a szülő maga is tudja követni.

A betegségre alapvetően kétféle kezelési módot fejlesztettek ki az évek során. A nem gyógyszeres kezelési mód lényege, hogy gyógyszerek, illetve gyógyhatású készítmények nélkül, életmódbeli változásokkal, figyelmeztető rendszer segítségével, folyadéknapló vezetésével, sikernaptárral, illetve hólyagtréninggel segíti a betegség megszűntetését.

Abban az esetben, ha a betegség kiváltó oka a vizeletmennyiséget szabályozó rendszer zavara, gyógyszer nélkül csak nagyon kis százalékban gyógyítható a betegség. A nagy mennyiségű vizelet termelődésének megakadályozására kifejlesztett gyógyszerek orrspray vagy tabletta formájában elérhetők a kis betegek részére.

A nefrológus szakemberek által létrehozott Száraz Éjszakák, Derűs Nappalok Alapítvány szakemberei azt javasolják, hogy a sikeres gyógymód megválasztása és a gyermek lehető leggyorsabb gyógyulása érdekében a szülők minden esetben keressék fel a gyermek háziorvosát vagy annak beutalójával a nefrológus szakorvost vagy az országban csaknem 40 helyen működő Enuresis Központok valamelyikét.

A beteg gyermekek szülei kérdéseiket élőben is feltehetik 06 20/478-53-30-as telefonszámon 9-től 17 óráig, ahol szakember válaszol az érdeklődők kérdéseire, illetve sok információ található a www.enuresis.hu, vagy www.szarazejszakak.hu címen, az Alapítvány honlapján.