Tai chi a szocotthonban

Se stratégia, se intézmény, se pénz nincs ma az időskori, zömmel a lakásokban bekövetkező balesetek megelőzésének támogatására, ha azt a keretet nem számítjuk, amit a szociális minisztérium juttatna maradék alapjából az önkormányzatoknak erre. Lehet, ezt a pénzt is elviszi a gazdasági válság, márpedig a kistelepülések zöme erre a sajátjából akkor sem tud költeni, ha az a néhány százezer forint, amivel az ott élők otthonait lehetne biztonságossá tenni, megtérülne hamar – derült ki például egy hazai kutatásból.

Persze uniós projekt jóval több akad, hiszen az idősödő Európában nem mennek el szó nélkül amellett, hogy évente mintegy százezer, 65 év feletti ember hal meg baleset következtében, ugyanez okból a drága kórházi ellátásra 2 millió, a járóbeteg- vagy alapellátásra 5 millió ember szorul. Még akkor sem, ha e balesetek közvetlen terhének csak egyharmada érinti az egészségügyi ellátórendszert. S tiszta haszon, hogy egy-egy ilyen kutatásba Magyarország is bekapcsolódhat, így legalább képet kaphatunk magunkról is – tudtuk meg Dr. Bényi Máriától, az ÁNTSZ Országos Szakfelügyelői Módszertani Központ osztályvezetőjétől, a Baleset-megelőzési Munkacsoport vezetőjétől.

Egy nemrégen zárult, hároméves nemzetközi kutatás 2006-os magyar adatai szerint hazánkban évente 2100 idős ember hal meg az elesés következtében, 42 ezren kerülnek kórházba, további 465 ezer sérültet a szakrendelők szakorvosai vagy a családorvosok kezelnek emiatt. A baleset miatti kórházi ellátás - szintén 2006-os árakon - 36 milliárd forintba, a járóbeteg ellátás 1 milliárd forintba kerül évente.

Környezeti tényezők éppúgy okolhatók e balesetek bekövetkeztéért mint az emberiek, hiszen mikor megtörténik a baj már pontosan tudható, mit kellett volna egészen másképpen csinálni az azt megelőző percben. Nem kellett volna az unokák süteménye miatt levenni a darálót a konyhaszekrény tetejéről, a csúszós, már új korában ronda kisszőnyeget is kidobhattuk volna korábban vagy éppen a vezetékeket kellett volna a fal mellé, akár egy sínben elvezetni, mert ugyan százszor elbotlottunk már benne, de most utoljára halálossá vált a sérülés.

A csúszós lépcsők, a küszöbök, zsinórok, szőnyegek, a kiálló, útban lévő bútorok csapdái, a spórolósan elégtelen vagy éppen hiányzó világítás, a kapaszkodók, korlátok, csúszásgátlók hiánya , sőt sokszor az elnyűtt, csámpás sarkú vagy simára koptatott talpú cipő, a lakáson belül is hasznos segédeszközök hiánya szerepel a leggyakoribb környezeti veszélyforrások között.

Legalább ilyen fontos volna tisztában lenni a „belülről fakadó" rizikótényezőkkel, mint amilyen például az életkor: a 65 év felettiek 30 százaléka esik el évente legalább egyszer, az arány 80 év felett 50 százalék, s ekkor már a következmények is súlyosabbak. A nőket gyakrabban éri ilyen baleset, s nem csak azért, mert az idős korcsoportban ők vannak többen, hanem azért, mert azok a férfiak, akik egyáltalán megérik ezt a kort, valahogy jobban tartják magukat.

A szív – és érrendszeri betegségek, a diabétesz, a központi idegrendszer betegségei vagy a mozgási nehézségek önmagukban szédüléshez, egyensúlyzavarokhoz, látási zavarokhoz, mozgási bizonytalansághoz vezetnek, de a kezelésükre szolgáló gyógyszerek mellékhatásai között is megtalálhatók ezek, amire a receptet író orvosnak tekintettel kellene lennie – mutatta ki egy a szociális otthonokban lakókat érintő vizsgálat. Mint megtudtuk, a felmérésből az is kiderült, hogy átlag hatféle pirulát szednek naponta az idősek (a csúcstartó 14 félét), s a vizsgált szerekhez 43 olyan mellékhatás lehetősége társult, melyek eleséshez vezethetnek.

Ami pedig a megelőzést illeti: változtatni kell! A lakókörnyezet átalakításával, bizonyos, stabilitást adó segédeszközök beszerzésével, a gyengeségek, korlátozottságok korrekciójával biztonságosabbá tehető a környezet, de elengedhetetlen a fizikai és mentális értelemben is aktívabb élet, ami az idősek esékenységét csökkenti: legyen az séta, tánc gyógytorna, depressziót űző társasági összejövetel, kártyázás vagy éppen tai chi a szociális otthonban, mert már ez utóbbira is van példa.