90 százalékos támogatást javasol a szakmai kollégium a 9-14 éves korosztály méhnyakrák elleni oltásához.
Ez az előfordulási és halálozási szám a szervezett méhnyakrákszűrési program bevezetése és a hatékony kemoterapeutikumok (a rák kezelésére szolgáló gyógyszerek) elérhetősége ellenére évek óta stagnál, és az elmúlt esztendők adatai alapján az Európai Uniós országok között hazánk számára az elkeserítő „második helyezést" jelentette.
„Az adatok szomorú képet alkotnak az országról" − mondta az első napi tudományos program összefoglalásakor Szabó István professzor, a pécsi női klinika igazgatója, a Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke. „A szervezett programok keretében a nőknek csupán 4%-a, az egyéb lehetőségeket is beleszámítva mintegy 30%-a vesz részt méhnyakrákszűrésen, pedig az invazív [terjedő] méhnyakrákok gyakoriságának érdemleges csökkentéséhez 70-90%-os átszűrtségre lenne szükség."
A konferencia főszervezője, dr. Szőnyi György, az SzNPTT titkára hangsúlyozta, hogy mostantól egy forradalmian új eszköz került a magyar nőgyógyászok kezébe: a méhnyakrák – és a HPV vírus (humán papillómavírus) okozta más nemi szervi betegségek – elleni védőoltás, melynek minél szélesebb körű bevezetése lenne kívánatos az európai átlagot 3-szorosan meghaladó hazai méhnyakrákos halálozás visszaszorítására. Ezt legegyszerűbben a méhnyakrákot okozó HPV vírussal még nem fertőződött 9-14 éves korosztály beoltásával lehetne elérni, ami egyszerűen kivitelezhető lenne az iskolai oltási programok keretében.
A Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elküldte javaslatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a védőoltás 90%-os támogatására ebben a korosztályban − jelentette be Szabó István professzor. Természetesen az idősebb korcsoportokban is szükség van a méhnyakrák elleni vakcina ésszerű támogatására, melyet a kongresszuson bemutatott költséghatékonysági adatok is alátámasztanak.