Térdműtét után a wimbledoni döntőben

Vajon milyen ára van az élsportnak, és milyen hosszútávú következményekkel kell számolnia a sportolónak? Dr. Hangody Lászlót és Dr. Hangody Györgyöt a Dr. Rose Magánkórház ortopéd sebészeit kérdeztük Novak Djokovic teniszezővel kapcsolatban, aki hat héttel a térdműtéte után döntős volt a wimbledoni tenisztornán, és jelenleg a párizsi olimpián vesz részt.

Novak Djokovic sérülése

Dr. Hangody György: „Djokovic sérülésével kapcsolatosan számos teória kering a sajtóban, hiszen pontosan nem lehet tudni, mi is történt valójában, azonban valószínűsíthető a hírek alapján, hogy porcgyűrű-sérülést szenvedett el. A porcgyűrű - más néven meniscus - széli részének szakadásakor, a szabad részletek az ízületi felszínek közé becsípődve irritálnak és fájdalmat okoznak. Ilyen esetben  ízületi tükrözéses vagy más néven arthroscopos eljárás keretén belül a szakadt részek eltávolításával panaszmentessé tehető a térd. A műtétet követően - attól függően, hogy mekkora rész hiányzik a porcgyűrűből – hosszútávon porckoptató hatás várható. Az élsporttal járó nagy megterhelés sajnos sok esetben nem támogatja az ízületek egészségét. Az, hogy Djokovic ennyire hamar visszatért ez nyilvánvalóan az ő profizmusán múlt, illetve az is motiválhatta, hogy a wimbledoni tornán és legfőképpen a nyári olimpiai játékokon részt tudjon venni. Pályafutásának a végén járva számára még az utóbbi trófea hiányzik a gyűjteményéből és ezért mindent meg is tesz, hogy megszerezze. Az, hogy hat héttel a műtéti beavatkozást követően visszatért, az nagyon nagy teljesítmény. Az pedig, hogy pont a füves borítású pályára, az még inkább emeli ennek az értékét, ugyanis a teniszezők a 3 borítás közül ezt tartják leginkább sérülésveszélyesnek, hiszen sokszor kiszámíthatatlan terhelést kapnak az ízületeik.” 

Mi a szerepe a térdízületben található porcoknak, mit kell tudni az arthroscopos műtétekről? 

Dr. Hangody László: „A térdízületben egy belső és egy külső rostos sarlóalakú porcgyűrű (meniscus) található, melyeknek nincs teherviselő szerepük, kiegészítő funkcióként párnázzák az ízületet. Mikroinstabilitások ellen védenek, fontos, de nem nélkülözhetetlen részei a térdünknek.  Sérülésük nem minden esetben okoz tüneteket, azonban csavaró mozdulat hatására, súlyosabb sérülés esetén gyakran társul meniscus sérülés az elülső keresztszalag sérüléshez, ami fájdalom kialakulásához vezethet.

Meniscus sérülés esetén a műtéti eljárás módját a porcsérülés mérete, a beteg kora és fizikai aktivitási igénye együttesen határozzák meg. A rostos porcgyűrű sérülése tipikusan az a sérülés amit minimál invazív műtét keretben látunk el. Két, három apró, 4-5 mm-es behatoláson keresztül az ízületek belülről átvizsgálhatók, és speciális műszerháttér birtokában a beavatkozások elvégezhetők. Az arthroscop segítségével leggyakrabban meniscus sérülések, de bizonyos mértégig terhelő felszínű ízületi porcdefektusok és az elülső keresztszalag is ellátható. Mindig minimum két eszközzel dolgozunk, az egyiken keresztül látjuk a műtéti területet, a másikon keresztül végezzük a beavatkozást. 

Az arthroscopos eszközök használatának elsajátítása, az ízületekben való tájékozódás és a műtéti technikák pontos kivitelezése, hosszú évek tapasztalata során alakul ki. Természeten nehezítő körülmény az, hogy a nyitott műtétekhez képest kisebb terület áll rendelkezésünkre és sok esetben különböző manőverekkel tudjuk a térdet egy kicsit megnyitni. Összehasonlítva az orvosnak technikailag nehezebb lehet az arthroscopos műtét, mert kisebb területen tud dolgozni, mint egy nyitott műtét esetében, de a beteg szempontjából kedvezőbb, mert sokkal rövidebb ideig tart a rehabilitáció.”

Meniscus sérülés esetén milyen lehetőségei vannak a sebésznek?

Dr. Hangody László: „Két lehetőség van, ha kicsi a sérülés és az úgynevezett fehér zónában van, amiben nincsenek erek, akkor nincs esély a visszagyógyulásra, ebben az esetben egyszerűen eltávolítják a sérült részt. Ennél a műtéti megoldásnál a beteg a műtét után este hazamegy a saját lábán, és másnaptól gyakorlatilag teljes terheléssel járhat, úgyhogy a műtét után csak a sebgyógyulására kell vigyázni. Ebben az esetben a térd terhelhető, a műtét után nincs szükség gyógytornára. 

A másik esetben, amikor fiatal a beteg és viszonylag nagy területet érint a sérülés, a külső jól erezett részben, az úgynevezett vörös zónában, akkor meg lehet próbálni megmenteni és rekonstruálni, visszarögzíteni a helyére, így a beteg térdízülete hosszú távon tovább tart. Nagyobb meniscus sérülés esetén, fiatal betegeknél megpróbáljuk megmenteni a sérült porcot. Sajnos a porc visszagyógyulása nem minden esetben történik meg, a legtökéletesebb ellátás esetén sem. A porc rekonstrukciós műtétek után 2-4 hetet tehermentesíteni kell a műtött lábat, a beteg mozgása korlátozva van. Ez alatt a négy-hét alatt csökken a beteg izomzata, beszűkül a térd mozgásterjedelme, illetve több hét gyógytornára van szükség.” 

A meniscus sérülés kezelése mennyiben változik élsportolók esetében? 

Dr. Hangody György: „Az élsportolóknak sokszor különlegesek az igényeik, ezért kezelésük, rehabilitációjuk is van, hogy eltér az átlagostól. Porcgyűrű (meniscus) sérülés esetén, annak porcvédő szerepe miatt az élsportolók esetében a sérült rész visszavarrására kell törekednünk, pláne a fiatalabb életkorban. A visszavarrás/visszarögzítés indikálhatósága azonban relatíve ritka sajnos a korábban már elmondottak miatt. Nagyon sokszor a szegényes vérellátás miatt a sérült terület gyógyulási készsége bizonytalan és hiába kerül a helyére a sérült részlet és rögzül öltésekkel, ha biológiailag nem gyógyul, akkor a későbbiekben egy ismételt rotációs stressz hatására az öltések elszakadhatnak és a korábbi sérülés tünetei újból jelentkeznek a betegnél.

Jelen esetben Djokovic, aki a pályafutásának a java részén túl van és a mielőbbi rehabilitáció a célja, valószínűleg szóba sem jött a visszarögzítés lehetősége, hiszen akkor a nyári versenyein nem tudott volna részt venni. Ami valószínűsíthető, hogy egy kis sérülése volt a meniscus szélén, amit azonnal megműtöttek, és így nagyon hamar vissza tudott térni a pályára. Természetesen egy élsportoló számára is megterhelés a műtét, még akkor is, ha az minimál invazív jellegű. A betegeimnek azt szoktam mondani, hogy két-három hetesen egy ilyen műtét után érik el a mindennapi aktivitásukat és négy-hat héttel a műtétet követően kezdhetik meg az effektív sportterhelést. Ehhez képest nagy kontrasztot jelent, hogy Djokovics hat héttel a műtét után wimbledoni döntőt játszott.”

Mi lehet a hosszútávú kimenete az egyszerűbb megoldásnak? 

Dr. Hangody György: „Kivitelezés szempontjából és az eredményesség érdekében a meniscus resectio, vagyis a szakadt részek eltávolítása mindig egyszerűbb és biztonságosabb. Természetesen hosszú távon a meniscus hiányának - attól függően, hogy mekkora részletről van szó - porckoptató hatása lehet. Ha például 20-25 évesen egy nagyobb sérülés miatt el kell távolítani a porcgyűrű jelentős részét, akkor hosszú távon annak szignifikáns porckoptató hatása is lehet és idősebb korban akár térdprotézis műtét is várhat a betegre. Régebben, amikor még nem ilyen szintű volt a sportsebészeti ellátás és egy típusos csavarodó térdsérülést követően a futballisták a porcgyűrű sérülését nyílt műtét keretén belül eltávolították, és a szakadt elülső keresztszalagot nem pótolták. Számos esetben olyan szintre jutott a porckopásuk ezen tényezők együttállása miatt, hogy most 60-65 évesen térdprotézis műtétre szorulnak. A porckopás kialakulása mindig több tényezőn múlik, sok minden befolyásolhatja. 

Az élsport megterhelő a szervezet számára és ez a teniszezőknél hatványozottan érvényes. Teniszezők esetében a hosszú versenyidőszak végén sok játékosnak csak 4-6 hét szünete van, de ez nem mindig elegendő idő a regenerálódásra, kisebb sérülések kipihenésére. Emellett a helyezésekért folytatott nagy küzdelem miatt előfordul, hogy bizonyos sérüléseket nem kezelnek megfelelő szigorúsággal.”