Terhességi depresszió: ok-okozat?

A „terhes depresszió" néven összefoglalt pszichés anyai problémák komoly hatásai ellenére mind a mai napig meglehetősen keveset tudunk a háttérben álló neurobiológiáról és hormonális változásokról. Selye János, az azóta róla elnevezett, stresszel kapcsolatos elméletének felállítása óta jól ismert tény, hogy a vér kortizol nevű hormonjának szintje stressz hatására nagymértékben emelkedik.

A kortizolháztartás óriási változásokon megy keresztül terhesség alatt. A hormon gyakorlatilag állandóan emelkedett a kismama vérében, ugyanis a kortizol rendkívül fontos szerepet tölt be a normális magzati fejlődésben. Annak ellenére, hogy a kortizolszint magasabb az anyában terhesség alatt, tompult stresszválasszal találkozunk. Ez azt jelenti, hogy az ún. stresszorok hatására a kismamák kisebb mértékű választ adnak az emberek átlagos reakciójához képest. Az ok-okozati viszonyok felderítése érdekében az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikával karöltve kezdett nagyszabású kutatómunkába - számolt be róla a Semmelweis Figyelő.

Kérdőívek, mint irányadók
A vizsgálatban olyan 18 év feletti terhes nők vettek részt (természetesen előzetes tájékoztatást követő beleegyező nyilatkozat aláírása után), akik az egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára jártak rutin vizsgálatok elvégzése és állapotuk ellenőrzése céljából. Mindegyik nő a terhesség 36-38. hetében járt a kutatás idején. Reggel mindenkitől éhgyomri vérmintát vettek, melyből kortizol-koncentrációt mértek, majd pszichiáter szakorvosok vizsgálták meg a hölgyeket. A cél az volt, hogy egy esetleges fontos pszichiátriai betegségre fény derüljön, valamint felmérték azt is, hogy a rokonságban fordult-e elő bármilyen mentális megbetegedés.

A vizsgálatokat követően a résztvevők számos kérdőív kitöltése segítségével értékelték saját maguk pszichés állapotát. A depresszióra, valamint a szorongásra vonatkozóan különböző, nemzetközileg is elfogadott, magyar nyelvre lefordított skálákon számmal értékelték aktuális állapotukat. A kérdőívekben számos kérdés igyekezett kideríteni, hogy a nők milyen mértékben érezték stresszel telinek az elmúlt néhány hónapjukat.

A kérdőívekben szerepeltek további általános kérdések arra vonatkozóan, hogy mennyi és milyen mértékű megválaszolatlan, megoldatlan és irányíthatatlan probléma kering bennük a jövőbeli életükkel kapcsolatban. További kérdőívek segítségével a résztvevők szociális státuszát is felmérték. Ez esetben a családi állapotra, iskolai végzettségre, lakhelyre és munkahelyre, valamint a havi nettó jövedelemre vonatkozó kérdéseket kellett megválaszolni.

A kortizol helyett a szociális helyzet a meghatározó
A vizsgálatban összesen 79-en vettek részt. A depresszióra vonatkozó adatok kiértékelése során kiderült, hogy 64-en egyáltalán nem mutatták a depresszió tüneteit, míg 15 résztvevő közepes mértékű depresszióban szenvedett. A szorongás kapcsán elmondhatjuk, hogy csupán 8 alany tanúsított mérsékelt szorongást. Az adatok kiértékelése meglehetősen komplex, ún. multiplex regressziós analízissel történt meg. Ennek alapján a kutatók azt találták, hogy elsősorban két faktor jelenléte növelte a depresszió és a szorongás mértékét: a mindennapi életben a kismamát érő stressz-szituációk mennyisége, valamint a szüléstől való félelem.

A vizsgált személyek 88%-a gondolt félelemmel a szülés tényére. A vér kortizolszintje önmagában nem befolyásolta a depresszió és szorongás megjelenési arányait. A kutatók kételkedtek a kortizollal kapcsolatos megállapítások helyességében, ezért még egy vizsgálatot is elvégeztek, azonban ennek során ugyanerre az eredményre jutottak. A szorongás vizsgálatának eredményeképpen fontos kiemelni, hogy az alacsonyobb szociális helyzetű terhes nők gyakrabban szoronganak azokhoz képest, akik magasabb színvonalon élnek.

Összefüggést kerestek, de nem találtak
Az eddig elvégzett, fent említett faktorok összefüggéseire vonatkozó vizsgálatok nagyon változó eredményeket mutatnak. Vannak, amelyek a magyar kutatáshoz hasonlóan nem jeleznek szignifikáns összefüggést a terhes anyák vérének kortizolszintje és a depresszió, valamint a szorongás tüneteinek megjelenése között, míg mások rendkívül szoros asszociáltságról beszélnek.
Azt mondhatjuk tehát, hogy a kortizol koncentrációja és a depresszív, szorongó magatartás közötti kapcsolat még mindig jelentős mértékben tisztázatlan maradt. A kettő között kapcsolatot mutató tanulmányok inkább a korai terhességi időszakban vizsgálták a nőket, míg a mostani magyar kutatás 36-38 hetes terhes nőket vett be a vizsgálatba.

Az orvosok feltételezik, hogy a terhes nők kortizolszintje a normál magzati fejlődés miatt emelkedik magasabbra a megszokottnál, emiatt pedig a stresszhatásokra adott válaszokat nem a kortizol, hanem egyéb rendszerek fogják vezérelni. Ezek egyelőre nem bizonyított tények, a kutatók ezzel a történéssel magyarázzák a meglepő eredményeket.