A fogyasztói társadalom a tökéletes teljesítést, szépséget és egészséget várja el tagjaitól.
Ennek az elvárásnak megfelelni kemény munka árán lehet, aminek egyik útja a fitness – wellness iparág kialakulását hozta magával. Ez az új irány egyre többek életét, valamint az emberi kapcsolatok átalakulását is okozza. Változást tapasztalhatunk a közösségi rendszerek tekintetében is.
A jelenleg is zajló társadalmi változások magukkal hozták az értékek olyan változásait, miszerint a testkontroll, a szépség, a fiatalság és az egészség az egyik legfőbb ideál, így a probléma egyre nagyobb rétegeket érint.
A fizikai jóllét, valamint fejlődés, nem elképzelhető a lelki egészség megléte nélkül. A harmonikus életvitel elengedhetetlen feltétele e kettő egyensúlya, harmóniája. Magyarországon még gyermekcipőben jár a pszichológusok jelenléte a sport, fitness területén. Ilyen irányú segítségre egyelőre csak a profi versenyzők körében van kereslet, illetve lehetőség. Ez utóbbi tény azért is fontos, mivel egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a testedzésnek egészségkárosító következménye is lehet.
A testedzésfüggőség (exercise dependence, ED), olyan kórforma, melyben túlzott mértékű sporttevékenység jellemzi a személyt. Komolyabb érdeklődés a téma iránt az elmúlt években indult, így több, a kényszeres testedzést mérő skálát alakítottak ki, valamint ehhez kötődően egyre több külföldi vizsgálat is megjelent.
Korábban vizsgálták a futók, súlyemelők, táncosok körében megjelenő függőséget, ami a sporttal kapcsolatban jelent meg körükben. Később ezeket a tapasztalatokat is összegezve alakították ki a testedzésfüggőség fogalmát, mely egységben kezeli a különböző mozgásformákat.
A zavart a személy túlzott sport aktivitása jellemzi, mely káros hatással van mind önmagára - testi- és lelki szinten is, mind társas életére, iskolai/munkahelyi teljesítményére. A testedzésfüggőség szoros együtt járást mutat az evészavarokkal.
A sportolás iránti túlzott elköteleződést a viselkedéses függőségek között vizsgálhatjuk. Jellemzői között is ezeket a tüneteket találjuk (Hausenblas és Symons Downs, 2002.).
•Megvonás: mely jelentkezhet a megvonásos tünetekben (pl. idegesség, kimerültség), vagy ugyanolyan mennyiségű edzés a tünetek enyhítése vagy elkerülése céljából.
•Folytonosság, folytatás: folytatódó sportolás, annak ellenére, hogy az fizikai vagy pszichés problémákat okoz vagy felerősíti azokat (pl. folytatódó futás csonttörés ellenére).
•Tolerancia: mely jelenti a megnövekedett testedzés mennyiségének szükségszerűségét, annak érdekében, hogy a személy elérje a kívánt hatást; vagy csökkent hatás, ha az edzés mennyisége nem változik.
•Kontrollvesztés, kontrollhiány: folyamatos vágy vagy sikertelen kísérletek az edzések csökkentésére, illetve kontrollálására.
•Idő: Az egyéb aktivitások megszervezésére fordított tetemes idő, hogy azok illeszkedjenek az edzési rutinhoz (pl. a vakáció függ az edzéstől).
•Konfliktus, elhanyagolás: fontos szociális, foglalkozásbeli, valamint kikapcsolódáshoz kötődő aktivitások föladása vagy csökkentése az edzés miatt (pl. anyagi problémák a drága felszerelések, bérlet vásárlása miatt).
•Szándék visszaesés: az edzés tovább tart, vagy intenzívebb, mint eredetileg tervezték.
A témáról részletek a sportorvos.hu portálon