Több ezer volt COVID beteget érinthetnek a kardiológiai problémák

Szívburok- és szívizomgyulladás, ritmuszavar, koleszterinszint emelkedés, trombózis, magas vérnyomás jelentkezhet azoknál, akik a delta variánssal fertőződtek meg a COVID-19 legutóbbi hullámában. Amerikai kutatás igazolta, hogy a 20 év alatti fiataloknál 6-szor gyakrabban alakul ki szívizomgyulladás a COVID-19 betegség nyomán, mint egyébként. Egy főiskolai sportolókat vizsgáló szív MR programban a volt COVID-19 betegek 46%-nál találtak szívizomgyulladásra vagy korábbi szívizom-sérülésre utaló bizonyítékot, annak ellenére, hogy egyikük sem került kórházba; sőt a programban résztvevők felénél csak enyhe tünetek jelentkeztek.

Egy másik amerikai kutatásban 20-50 év közötti, COVID-19-en átesett pácienst szűrtek a fertőzés után 3 hónappal, és 78%-uknál fedeztek fel valamilyen kardiovaszkuláris problémát. Az Egyesült Államok egészségügyi hivatalának, a CDC-nek hivatalos felmérése szerint a delta variáns miatt hosszú COVID-ban szenvedő betegek 40%-ánál fordul elő szívburok- vagy szívizomgyulladás 70 nappal a fertőzés után.[2] Mindezekből kiderül, hogy a veszélyes kardiovaszkuláris problémák nem csak a kórházban kezelt COVID-betegeket és az idős, krónikus pácienseket érintik, hanem az egészséges, fiatal felnőtteket is. Magyarországon az elmúlt három hónapban a delta variáns uralta a COVID-19 járvány negyedik hullámát, amelyben többszázezer ember fertőződött meg. A fentiek tükrében több tízezer volt COVID-betegnél jelentkezhetnek kardiovaszkuláris problémák.

Mit kell tartalmaznia egy kardiológiai kivizsgálásnak?

A kardiológiai szűrések része egy nyugalmi EKG vizsgálat, vérnyomásmérés és szakorvosi konzultáció szív ultrahanggal kiegészítve. Javasolt egy általános nagy labor is, amelyből kiderülnek az esetleges rizikófaktorok (például a kóros vérzsír értékek). A post-COVID kardiológiai vizsgálat során a vérből troponin szintet is mérnek, mert ez megmutatja, hogy a páciensnél lehetett-e szívroham vagy szívizom károsodás, a D-dimer mérés egy esetleges trombózist tárhat fel. „Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen érkeznek post-COVID szűrésre olyan páciensek is, akik igazoltan nem estek át a betegségen. Sok esetben a munkáltató biztosítja számukra a vizsgálatot, máskor a folyamatosan fennálló panaszok – mellkas fájdalom, szapora szívverés – miatt fordulnak hozzánk az emberek. Ha valaki átesett a COVID-fertőzésen, és rendszeresen sportol, annak mindenképpen érdemes elmenni egy post-COVID szűrésre, mert egy rejtve maradó szívizomgyulladás akár végzetes is lehet” – mondta Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója.

Ha sportol, fontos a post-COVID kivizsgálás

Bár a járványt megelőző időszakban elsősorban az idősebbeket, az elhízottakat és helytelen életmódot élő embereket érintették a szív- és érrendszeri problémák, most a COVID-19 kapcsán a fiatalok, a sportos életet élők is megjelentek a kardiológiai szakrendeléseken. „Fontos, hogy a COVID-on átesett betegek - a fertőzés súlyosságától függetlenül - gondoljanak a vírus hosszú távú ártalmaira is, mert a szervezetük nem biztos, hogy teljesen felgyógyult. Négy-hat héttel a fertőzést követően érdemes részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, így kiderülhet, ha valamilyen szív és érrendszeri probléma alakult ki és megkezdődhet a kezelés. Ezzel fatális történeseket előzhetünk meg” -  zárta Dr. Menyhárt Orsolya.