Trükkös baktériumok támadása

Még alig csitult el a madárinfluenza világkatasztrófát prognosztizáló fenyegetése, máris újabb halálos kór veszélyezteti az emberiséget. Több mint egy évszázaddal a tbc kórokozójának felfedezése, és aztán a jobbnál jobb hatású gyógyszerek sikeres alkalmazása után sem sikerült teljesen legyőzni ezt a világméretekben is terjedő fertőzést.

Ez esetben akár meg is ijedhetnénk, hiszen jelen lévő, közvetlen veszélyekről szólnak a hírek. Ezt nem tudja cáfolni dr. Strausz János, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója sem, amikor arról beszél, hogy nem valamiféle új baktérium riogatja a világot. Ugyanazon, ismert baktérium új törzseiről, alfajairól van szó, amelyek az idők folyamán megerősödtek, és különféle túlélési taktikák révén ellenállókká váltak a jelenleg ismert és alkalmazott gyógyszerekkel szemben. Ezek az úgynevezett MDR (multidrogrezisztens) tbc-baktériumok. Gyorsan terjednek, akár cseppfertőzéssel, akár belégzéssel, hiszen benne vannak a levegőben, megtapadnak a porszemeken, ezért bárki beszippanthatja őket.

Strausz professzor elmondja, hogy leginkább a szociálisan hátrányos helyzetűek, a hajléktalanok, a börtönlakók, a drogosok, az erős dohányosok veszélyeztetettek, de senki nincs bebiztosítva ezek ellen az életerős baktériumok ellen. A migráció, a nagy utasforgalom, a szabadon átjárható határok is kedveznek a terjedésüknek.

Mit lehet tenni ilyen körülmények között? A vészjelzések természetesen önmagukban nem elegendők. A megelőzés, a fertőzöttek felkutatása alapvető feladat, csakúgy, mint a már fertőzöttek radikális kezelése, ami azt jelenti, hogy akár akaratuk ellenére is végig kell vinni a terápiájukat, mert a nem kezelt vagy nem kellően kezelt betegek igen nagy veszélyt jelentenek embertársaikra. Ezt a túlélő baktériumfajtát mindenképpen komolyan kell venni. Bár a fertőzöttek egy része úgy gondolja, ha jobban van, abba lehet hagyni a kezelést, ez nem így van! Ennek a baktériumnak a megsemmisítése ugyanis idő- és pénzigényes, gyakran fél vagy akár egy évig is eltart a terápia.

Nálunk az országos tendencia nem mutat ugyan rendkívüli növekedést, de bizonyos területeken, így elsősorban Pest megyében, valamint Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és a Hajdúságban növekszik a fertőzöttek száma, ami minden valószínűség szerint összefügg a szegényes életkörülményekkel, a nem megfelelő higiéniai környezettel.

A megelőzésben fontos szerepet játszik az éves rendszerességű tüdőszűrés, a már fertőzötteknél pedig a kombinált hatóanyag alkalmazása elengedhetetlen.

A világon jelenleg csaknem félmillió olyan erősen fertőzöttet tartanak számon, aki ténylegesen életveszélyben van, de a kór gyorsan terjed, meglehetősen kiszámíthatatlan, a felhasználható gyógyszerek pedig drágák. Az előrejelzések szerint több millióan betegedhetnek meg a következő években. Nálunk évente 4-5 ezer ember betegszik meg tbc-ben, és nem lehet kizárni, hogy a jövőben egyre több lesz a gyógyszerrezisztens, azaz a már bevált készítményekre nem reagáló bacilustörzs. Ezért mindenkitől figyelmet és fegyelmet igényel a világra szóló figyelmeztetés, amely még időben hangzott el. A megelőző munka, a fertőzöttek felderítése, a kezelés végig vitele elengedhetetlenül fontos.

A gyógyítás sokkal többe kerül, mint a szűrés és a fertőző források feltérképezése. A gyógyszergyártók nem igazán érdekeltek az ellenanyag költséges, időigényes, későn hasznot hozó fejlesztésében, pedig a sikeres védekezés társadalmi összefogást sürget, az egészségügy részéről éppúgy, mint a gazdaság és a politika szereplőinek oldaláról.

A legszegényebb országokban maga a szegénység és az azzal járó élethelyzetek teszik népbetegséggé a tbc-t, súlyos, akár halált okozó formájában is. Nálunk van rá mód, hogy megálljt parancsoljunk a fenyegetésének, de ehhez nem elég csak megijedni a katasztrófahírek hallatán, hanem időben cselekedni is kell.