Tüdőszűrés: kinek, mikor, miként?

Szűrővizsgálatok során tünetmentes pácienseket vizsgálunk. A cél, hogy a daganatos, fertőző, illetve egyéb krónikus betegségeket korai stádiumban diagnosztizáljuk. A korai felismerés az esetek többségében a hatékonyabb gyógyítást teszi lehetővé, derül ki dr. Kiss Gergely, a Medinnorad Radiológiai Centrum orvosának írásából.

A rosszindulatú elváltozások tekintetében a tüdők kiemelt jelentőséggel bírnak: a tüdőrák Magyarországon a nők és férfiak körében egyaránt az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tumoros megbetegedés. Fontos tudni azonban, hogy számos egyéb szervben kialakult daganat is adhat áttétet a tüdőbe, ezért a tüdőrák szempontjából alacsony rizikójú páciensek számára is javasolt a rendszeres részvétel a szűréseken.

Árnyék a tüdőn

A tüdőkben kialakult daganatok rendszerint "kerekárnyék" megnevezéssel íródnak a leletekre a radiológus orvos által. Kerekárnyékot azonban nem csak daganatok adhatnak. A röntgenfelvételt úgy kell elképzelnünk, mint egy árnyékot: a röntgenfilmre az egy vonalba eső szervek és szövetek közös árnyéka vetül. Ezért aztán az egy irányból készült felvételen, a tüdőn látott folt valójában lehet a mellkas előtt, mögött, illetve a tüdőben egyaránt. Ezek alapján adhat kerekárnyékot az emlőbimbó, vagy akár egy nagyobb szemölcs is.

Gyakran kerülnek leírásra ezen kívül maradványtünetek, más néven reziduális eltérések is, melyek korábbi gyulladások hegeinek tarthatók. Felnőtt korban egyáltalán nem számítanak ritkaságnak az ilyen jellegű elváltozások. Panaszt nem okoznak és kezelést sem igényelnek. Jelentőségük abban áll, hogy ezek a néhány milliméteres kis gócok néha nem különíthetők el biztonsággal a tumoros elváltozásoktól. Mivel ezeket a foltokat a tumorokkal szemben nem jellemzi növekedés, nagyon hasznos eszköz lehet a kezünkben egy korábbi felvétel: amennyiben az adott elváltozás már évek óta változatlan, tumoros folyamat ilyenkor nem valószínűsíthető.

Tegyük el a leleteket!

A fentiekből adódóan minden kérdéses esetben fontos az összehasonlítás előző vizsgálatokkal. Amennyiben az Ön korábbi vizsgálatai más intézetben készültek, javasolt annak képanyagát magával hoznia. Amennyiben az esetleges tumorgyanú a korábbi felvételek segítségével sem tisztázható, kiegészítő vizsgálat (röntgenátvilágítás, mellkasi CT) végzése szükséges.

Szív a röntgenen

A mellkasi felvételek a tüdőkön kívül számos egyéb szervrendszerről adnak információt, ezek közül kiemelendő a szív és a keringési rendszer jelentősége. Röntgenfelvétellel könnyen képet kaphatunk a szív nagyságáról, amely számos problémára hívhatja fel a figyelmet. A megnagyobbodott szív számos kórkép mellett lehet veleszületett szívbetegség következménye, pangás, illetve szívelégtelenség jele, továbbá sok esetben a szíven belüli megfelelő véráramlást szabályozó billentyűk működésének zavara okozza. Ugyan a szív alakja sok esetben következtetni enged a kiváltó okra, minden ilyen esetben kardiológiai kivizsgálás szükséges.

Mellkasi röntgenvizsgálatra nem csak szűrés kapcsán kerülhet sor. Számos esetben lehet szükség soron kívüli, akut vizsgálatra is. Ezek oka leggyakrabban ismeretlen eredetű láz, nehézlégzés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom. Fontos tudni, hogy ezeket a vizsgálatokat is orvosi indikáció kapcsán lehet csak elvégezni.