Túl a szervezet öngyógyító kudarcán

A Magyar Kórházszövetség adatai szerint Magyarországon jelenleg 55 ezren várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, a leghosszabb várólista azonban, mind közül az ortopédiai műtéteké - az átlagos várakozási idő a térdprotézisek esetében eléri a 858 napot, a csípőprotézisek esetében a 603 napot, sőt, egyes állami kórházakban 10 évig is kell várni csípőprotézis beültetésre. A térdprotézis műtét várólistája elérheti akár az 1389 napot is.

A Dr. Rose újonnan nyílt ortopédiai részlegének járó- és fekvőbeteg ellátása azonnali megoldási alternatívát jelenthet mindazok esetében, akiknek a térd- vagy csípőízület fájdalma, deformitása illetve beszűkült mozgásterjedelme a mindennapi tevékenységek elvégzésében komoly zavart okozva, az életminőség elviselhetetlen mértékű romlásához vezet, és mielőbbi műtéti beavatkozásra lenne szükségük. A szakmai háteret a legkiválóbb orvos szakmai gárda nyújtja, hazánk egyik kiváló térd- és csípőízület- specialistájának, Prof. Dr. Hangody Lászlónak vezetésével. Mindemellett, 2014. április 1-től az MKB által fejlesztett orvosi hitel került bevezetésre a kórházban.

Műtét akkor javasolt, ha más kezelések - pihentetés, gyógyszeres terápia, fizioterápia - már nem hatásosak. Hangody Professzor a világon az elsők között talált rá az ízületpótlás hatékony módszerére. A csípő- vagy térdízület betegségeinek műtétes korrekciója megszokott esetben nagy vágással, és hosszas lábadozással jár. Hangody Professzor viszont 40–60 perces műtéteket követően a beavatkozás másnapján talpra állítja a betegeket, akik átlag két-három nap után saját lábukon távozhatnak a kórházból. Az ízület, ha egyszer roncsolódott, kopott, magától nem regenerálódik. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire rostos porccal pótolni, ám ez csak hiányosan sikerül.

Az ízületi felszínek sérüléses vagy kopásos károsodásai nyomán kialakult degeneratív elváltozások a leggyakoribb mozgásszervi problémák. Fájdalmat, mozgáskorlátozottságot, csökkent munkaképességet, korlátozott életvitelt okoznak. Legsúlyosabb eseteikben csak az ízület kicserélése – endoprotézis beültetés – biztosíthat a betegnek elfogadható megoldást. A kopás korábbi stádiumaiban még van lehetőség arra, hogy kisebb műtéttel fém és műanyag implantátumok beültetése nélkül kezeljük a beteg panaszait, állítsuk helyre a porcfelszín- károsodásokat. A biológiai szemléletet alapján végzett porcfelszín- kezelések azonban, csak az utóbbi években váltak hatékonnyá. A porc ugyanis rossz regenerációs képességgel rendelkezik, ha egyszer roncsolódott, kopott, magától nem gyógyul meg. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire rostos porccal pótolni, ám ez csak hiányosan sikerül.

Prof. Dr. Hangody László „túllépett" a szervezet önjavító kudarcán és azoknál a betegeknél, akiknél talált jó minőségű üvegporcot az ízületben, megoldja ebből a pótlást. Az ízület úgynevezett nem terhelő felszínein ugyanis többnyire van még elegendő ép ízületi felszín, s az azokból kimetszett kis henger alakú darabokat mozaikszerűen beülteti a sérült porc helyére. Ezek a szövetszigetek képesek a még üresen maradt részeket reprodukálni.

Az első ilyen beavatkozást a kilencvenes évek legelején végezte, máig világszerte már évente több mint negyvenezer ilyen műtét történt a magyar eljárásként ismertté vált technikával. A professzor mindehhez speciális műszerkészletet fejlesztett, amellyel a beavatkozás kis metszésből vagy ízületi tükrözés útján is elvégezhető. Az említett minimál invazív módszer egyébként nemcsak a porcfelszín- kezelések, hanem a szalagpótlások, tengelykorrekciók és endoprotetikai beavatkozások rutinszerű elvégzési módja a klinikán elvégzett műtéteknek.