Tünetek, amelyek orvos után kiáltanak

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a halálozások több, mint feléért. Dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológus főorvosa szerint radikálisan javíthatnánk ezen a statisztikán, ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk a megelőzésre és az időben történő, szakszerű kezelésre.

Miért olyan gyakori az előfordulás?

Ma a legtöbb ember szinte folyamatosan rohan, és az egész napos stresszt csak kevesen vezetik le mozgással. Zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, s a lakosság közel 30 százaléka dohányzik. A felsoroltak mindegyike, a fokozott stressz, a mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, az elhízás és dohányzás- külön-külön is nagymértékben, de együttesen hatványozottan hozzájárul a szív-és érrendszeri betegségek megjelenéséhez. A szívinfarktus és stroke kialakulásának kockázatát tovább növeli minden olyan betegség, mely az erek állapotát károsítja. Ide tartozik a szintén népbetegségnek számító magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint és a cukorbetegség is.

A nőket is fenyegeti

A köztudatban az infarktust a férfiak betegségeként tartják számon, ám a valóságban a nők ugyanolyan arányban halnak meg ilyen okok miatt, mint a férfiak. Vagyis összességében többekkel végeznek a szív- és érrendszeri betegségek, mint a daganatok. Ennek egyik fő oka, hogy a változókor előtti szív-érrendszert védő magas ösztrogénszint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfal-védő, antioxidáns -, és lipid-csökkentő hatása elégtelenné válik és a csontritkulás mellett felgyorsul, sőt a férfiakét jelentősen meghaladja ebben a korban az érelmeszesedés és az Alzheimer kór kifejlődése is. Ugyanígy tény, hogy az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek. Ráadásul ezen betegségek nem csak külön-külön, hanem egymást követően, akár többszörös szövődményként is felléphetnek.

Figyelmeztető tünetek

A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor feltétlenül forduljunk kardiológushoz!

- Mellkasi vagy gyomortáji fájdalom (mely többnyire fizikai vagy lelki terheléskor, sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik)

- Légszomj, fulladás vagy alig feltűnő nehézlégzés érzés

- Szívdobogás érzés, nyugalmi állapotban is magas pulzusszám

- Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság

- Csökkenő teherbírás

A gyógyszeres kezelés mellett az életmód is fontos

A rendszeres szűrés és komplex életmódterápia eredményességét igazolja a skandináv országok példája is, ahol így az addig szintén vezető haláloknak számító szív-és érrendszeri betegségeket 20 év alatt sikerült jelentősen visszaszorítani és a születéskor várható élettartamot hosszú évekkel megnövelni.

- A megelőzés legbiztosabb módja tehát, ha nemcsak a fenti tünetek észlelésekor, de tünetmentes állapotban is, évente elvégeztetünk egy komplex kardiológiai szűrővizsgálatot. Ennek részét képezi a vér laborvizsgálata, a teljes körű anamnézis és fizikális vizsgálat, a nyugalmi- és a terheléses EKG, a szívultrahang, és a leletekből, eredményekből következő kezelési terv. Az ilyen jellegű szűrések alkalmával idejében felismerhetjük a már említett rizikófaktorokat vagy kezdődő szív- érrendszeri szövődményeiket, így megelőzhetjük a súlyosabb kórképek kialakulását – hangsúlyozza dr. Marton Anna. - Az esetleges gyógyszeres terápia mellett rendkívül fontos a személyre szabott életvezetési, étkezési, mozgásra vonatkozó tanácsokat betartani, hiszen így jelentősen csökkenthetjük a fenyegető kockázatokat.