Ugrótérd, meszes váll, sarkantyú - van terápia

Érdekes elnevezések, amelyek mögött komoly panaszok, fájdalmak húzódnak meg. Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint azonban az ugrótérd, a meszes váll és a sarokcsontkinövés, vagyis a sarkantyú is jól kezelhető egy kombinált terápiával.

Ugrótérd
Jellemzően az ugrással járó sportágak képviselőinél jelentkezik ez a probléma, tehát igen gyakori röplabdázóknál, kosárlabdázóknál, ugrószámok gyakorlóinál. Bár a tünetek sokszor gyulladásra engednek következtetni, az ultrahang, oldalirányú röntgen vagy az MR-vizsgálat segítségével fény derülhet a valódi okra, vagyis a patella-ín eredési zónájának degeneratív elváltozására. A beteg a térdkalács (patella) fájdalmára, nyomásérzékenységére panaszkodik, amelyet eleinte csak a terhelés vált ki, de később a fájdalom állandósulhat.

Enyhébb panaszok esetén ajánlatos pihenni, fizikoterápiát, gyógytornát alkalmazni, és megfelelő terheléssel, bemelegítéssel arra törekedni, hogy a végső, súlyos következmény, a patella-ín szakadása elkerülhető legyen.

Meszes váll
Amikor kalcium rakódik le a váll egyes részein – főként a Rotátor-köpenyen - kialakul az úgynevezett meszes váll. A kalciumlerakódás eleinte nehezen észlelhető, de mivel jelentős fájdalmat, mozgásbeszűkülést okoz, az alapos vizsgálat után fény derülhet a tünetek okára. A jegelésen túl szóba jöhet kortikoszteroid injekció.

Sarokcsonti kinövés
A csontkinövések a test azon pontjain alakulnak ki, ahol a csont dörzsöli az izmot vagy az inakat. Emiatt a csont érintett pontja rendellenes növekedésnek indul, és ennek következményeként a környező szövetek begyulladhatnak. A saroksarkantyúnak két típusa különböztethető meg: a Haglund-sarok, vagyis hátsó sarkantyú és a sarokcsont sarkantyú, vagyis talpi sarkantyú.

A Haglund-sarok igen gyakran a nem megfelelő cipő hátsó részének nyomása miatt alakul ki, erre a terület kipirosodása, szemmel látható gyulladása is utalhat. A sarokcsont sarkantyú a sarok talpi részén képződhet, a fájdalom is ott jelentkezik. A rizikófaktorok közé tartozik még az álló munka, a túlzott megerőltetés és a túlsúly is. Mindezek hatására a fájdalom olyan kifejezett lehet, hogy a beteg minden lépést csak kínlódva képes megtenni. Ezért és az esetleges törés vagy daganat kizárása érdekben is minél előbb szakorvosi segítséget kell kérni.

Hatékony segítség a kombinált terápia

Mindhárom esetben csakis a gondos kivizsgálásra épülhet a kezelés, amely esetenként természetesen eltérő lehet- hangsúlyozza a fájdalomspecialista. Gyors enyhülést hozhatnak a helyileg beadott gyulladáscsökkentő injekciók, de érdemes hosszú távon is gondolkozni. Igen jó eredményeket lehet elérni ugyanis a célzottan megválasztott kollagénkészítmények kúraszerű alkalmazásával.

A kollagén egy zselatinos fehérje, amely megtalálható a porcokban, ízületekben, ínakban és csontokban. Ez a természetes fehérje támogatja testünk elsődleges szöveteinek struktúráját. Ez a kezelés a gyakorlatban 4-6 alkalmas injekciós terápiát jelent, amit egy kis szünet után 4-6 alkalom lökéshullám terápia követ. Ez utóbbi egy természetes alapokra épülő eljárás, amely oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti.

Szintén hosszú távon hozhat jó eredményeket a szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna. Végső soron a fájdalom nagymértékben csökkenthető, akár megszüntethető, a betegek mozgásszabadsága visszanyerhető, ezáltal pedig jelentősen javítható az életminőség.